A Föld napja, Trump és a civilek

2017. április 23. 9:59

A Föld napja, Trump és a civilek

Idén nem olyan a Föld napja, mint az elmúlt években, és ennek nem a szokatlan áprilisi havazás, hanem a fagyos politikai légkör az oka.

1970-ben egy amerikai egyetemi hallgató, Denis Hayes szervezett egy hatalmas tüntetést a környezetszennyezés ellen. Azóta a Föld napja világméretű mozgalommá szélesedett, ma több mint 190 országban tartanak akciókat az élhető bolygóért. Magyarországon először 1990 óta évente ünnepeljük a Föld napját, számtalan településén rendeznek különféle eseményeket, vetélkedőket, túrákat a civil zöldszervezetek.

Idén szegényesebb a programkínálat: a szervezetek többsége a külföldi támogatást is elfogadó civileket megbélyegző törvényjavaslattal van elfoglalva, amelyet most tárgyal az Országgyűlés. Mivel nincs környezetvédelmi minisztérium, idén a központi ünnepséget a földművelési tárca rendezte Farmoson, ahol azt bizonygatják, hogy a kormánynak mennyire fontos a környezet ügye.

Az idei Föld napjának azért van egy sajátos eseménye. A tudomány képviselői nem szoktak tüntetni, de most az amerikai tudósok az utcára vonulnak, hogy a Trump-kormányzat tudomány- és környezetvédelem-ellenes intézkedései ellen tiltakozzanak. Több országban, nagyjából száz városban szimpátiatüntetéseket szerveztek, és a Séta a tudományért című rendezvényhez magyar tudósok is csatlakoztak.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke már a kampánya során világossá tette, hogy blöffnek tartja a globális éghajlatváltozást, és ki akar lépni az Amerika által is aláírt párizsi klímaegyezményből. Beiktatása után azonnal intézkedett, hogy elérhetetlenek legyenek a Fehér Ház éghajlatváltozással foglalkozó oldalai, a környezetvédelmi hivatal (EPA) élére egy olajlobbistát nevezett ki, csökkentette az EPA és a NASA klímakérdésekkel foglalkozó kutatásainak költségvetését, katonasággal biztosította a tiltakozó indián őslakosok földjén az olajvezetékek továbbépítését, és márciusban rendelettel törölte az Obama-adminisztráció megújuló forrásokon alapuló 2015-ös tiszta energia tervét.

Az új elnök környezetellenes lépései széles körű tiltakozást váltottak ki, az egyetemeken és a kutatóhelyeken tudósok és önkéntesek tucatjai mentették az éghajlatváltozással kapcsolatos adatokat. A korábbi alelnök és Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista Al Gore mélységesen elhibázottnak nevezte, hogy Trump figyelmen kívül hagyja a tudomány megállapításait, de még a Vatikán is aggodalmát fejezte ki az elnök elképzelései miatt. Kérdés, mi az oka annak, hogy Trump a tudományos világgal szemben hirdette meg politikáját: vajon a milliárdos önhittségéről és szűklátókörűségéről van szó, vagy valami másról? A végeredmény viszont mindenképpen ijesztő, hiszen a klímaegyezményt és így bolygónk jövőjét is veszélyezteti ez a hozzáállás.

Szomorúan kell megjegyezni, hogy az Orbán-kormány megelőzte a Trump-adminisztrációt a hátralépésben, a múlt század felé masírozásban.

A miniszterelnök már a 2010-es kormányból száműzte a környezetvédelmi tárcát, majd később az önálló államtitkárságot is. A zöldhatósági rendszer szétverése, az összefüggő környezetvédelmi feladatok más-más tárcákhoz helyezése, a nemzeti parkok támogatásának elvonása, a jövő élelmezésbiztonságát garantálni hivatott állami földek haveri kiosztása, a természet- és környezetvédő szakemberek háttérbe szorítása csak néhány példa arra, mit művelt a Fidesz–KDNP-kormány a környezetpolitika terén.

Végül a mű megkoronázásaként itt van a civil szervezetek vegzálása, hogy ne legyen, aki szót emel a vizek és a levegő tisztaságáért, a fákért, a nemzeti parkokért, hogy ne legyen, aki bírálja a paksi atomerőmű-építést. Ez a politika semmivel sem jobb, mint Trump tudomány- és környezetellenessége- írta a Magyar Nemzetben  Mangel Gyöngyi környezetvédelmi újságíró.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés