Toshiba-Westinghouse: így múlik el a világ dicsősége

2017. május 8. 7:09

Toshiba-Westinghouse: így múlik el a világ dicsősége

Döbbenetes a hír. Ámbár nem teljesen váratlan, volt előzménye bőven, de mégis, felér egy közepes intenzitású földrengéssel, amit netán még cunami is követhet. Amelyek, ugye, Japánban nem túl ritkák.

Ez a mostani esemény nem éppen akkora, és olyan kihatású, mint az a rengés és áradat, amelyek 2011. március 11-én pusztítottak Fukusima környékén, magukkal rántva a szigetország atomenergia-termelését, de feltehetően e hír mögötti következmények is meg fogják rázni ezt az iparágat, szerte az egész világon.
 

2017. március 24-e fekete nap az elsősorban elektronikai termékeiről híres, több mint kétszázezer embert foglalkoztató, szép hosszú múltra visszatekintő japán óriásvállalat életében

(két ősalapítója közül az egyik 1875-ben, a másik 1890-ben hozta létre a cégét, ezekből alakult 1939-ben a világhírűvé vált Toshiba). E mostani tavaszi napon azonban azt jelentette be a japán anyavállalat, hogy csődöt kér atomerőmű-építő üzletágára, elsősorban a Westinghouse Electric Company-ra, amelyben 87 százalékos a részesedése (10% erejéig csendes, tehát vétójog és igazgatósági tag nélküli partner még a kazah állami Kazatomprom cég is). A csődöt a többéves veszteség – és talán nem is mellékesen az állandósult műszaki problémák – indokolták.

Pedig a Westinghouse Electric Co. igencsak nagy ambícióval nyomult. Az 1998-ban alakult, mintegy 12 ezer főt foglalkoztató vállalat „Mi vagyunk az atomenergia” jelszóval hirdette magát, vállalva mindenfajta nukleáris körbe sorolható tevékenységet, az erőművek tervezésétől, építésétől kezdve a fenntartásig, szolgáltatásokig, az üzemanyag-szállításig. Nem csekély büszkeséggel reklámozta magát a cég: „Szerte a világon a legmegbízhatóbb atomerőműveket kínáljuk, mellettük nukleáris üzemanyagot, automatizálást és működtetést”. Tették mindezt nem is mindig teljesen feddhetetlen eszközökkel. Még emlékezhetünk, hogy amikor Mrs. Clinton külügyminiszterként Prágában járt, teljesen nyíltan lobbizott az amerikai társaság érdekében. Vagy amikor az ukrán-orosz viszály erősödésekor igencsak sikertelen kísérletet tett a Westinghouse az ukrán atomerőművek üzemanyaggal való ellátására, amivel –  illeszkedési problémák miatt – komoly veszélyhelyzetet produkáltak.
 

Most viszont nagy a baj.

Mert egyelőre hiába kínálgatja a több mint 9 milliárd dollár éves veszteséggel küszködő Toshiba atomerőműves üzletágát (csuda nagy szám ez a veszteség, nem csak önmagában, hanem azért is, mert háromszorosa a tervezettnek) és vele az amerikai székhelyű, egyéb termékeiről elhíresült nevű cégét, vevő egyelőre nincs a láthatáron. Márpedig csak az Egyesült Államokban négy épülő reaktor is várja a befejezést, hozzá még a kínaiak is gondolkodhatnak, kivel készülnek majd el a nagy ország ugyancsak épülőben lévő blokkjai. Márpedig nem kis pénzek és érdekek forognak kockán. Például az USA kormánya 8,3 milliárd dollár hitelgaranciája, amit a négy amerikai atomreaktor építésekor adott a cégnek. Amellett nyilván egy sereg bedolgozó vállalatot is magával ránt ez a csődbejelentés és a működés felfüggesztése. De maga a japán anyacég is tízezres nagyságrendben tervez elbocsátásokat. Mindenesetre az új amerikai kormánynak is főhet a feje, élén az elnökkel, akinek „America first” jelszava beteljesítésében nem kis akadályokat támaszthat ez a virtuális cunami-írta

Pakson két erőmű épül majd: az egyik áramot termel, a másik meg pénzt a politikusoknak

Pakson két erőmű épül majd: az egyik áramot termel, a másik meg pénzt a politikusoknak

Pakson nehéz olyan embert találni, aki ellenezné, hogy bővítsék az atomerőművet. Ám olyan embert végképp nem találunk a 19 ezer lelkes, Tolna megyei városban, aki ne lenne biztos abban, hogy a 4000 milliárd forintos beruházás legnagyobb nyertesei a kormányközeli vállalkozók lesznek.

"Magyarországon vagyunk, nem? Akkor meg mire számít? Pakson mindenki mérget mer venni arra, hogy az erőműépítés óriási lenyúlás lesz." Márk, a 27 esztendős, paksi bolttulajdonos így beszélt, amikor arról kérdeztem, hogy ha megépül Paks II., akkor lesznek-e jogot kijátszó gazdasági összefonódások? A közeli Györkönyben lakó, hegesztőnek tanult, izmos férfi korábban maga is dolgozott az erőműben, jelenleg sok barátja onnan kapja a fizetést, és utóbbiak véleménye is az - állította Márk -, hogy a bővítés a kormányközeli vállalkozókörnek hoz iszonyú bevételt. Őt erősítette az a félszáz paksi és környékbeli, akiket a város utcáin leszólítva a tervezett erőmű beruházásról faggattam.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés