Aranyáron pléhgátat?

2017. június 13. 19:02

Aranyáron pléhgátat?

Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés június 14-i ülésén egy olyan mobilgát-terv jóváhagyását készül kérni, aminek a kivitelezési költségét a szakértői számítások 35-40 milliárdra kalkulálják. A főpolgármester ezen az áron akar minden racionális mértéket meghaladó árvízvédelmi biztonságot nyújtani annak a 39 lakóépületnek, ami legálisan megépült Római-fürdőn.

Tehát darabonként 1000 millió forint értékű árvízvédelmi beruházást terveznek a 10-100 millió forint értékű épületek mindegyikére! A projekt költségeinek töredékéből fel lehetne vásárolni nemcsak ezeket az épületeket, hanem a mobilgát által bevédeni kívánt 70 hektáros terület minden magántulajdonú épületét és telkét. (Persze nincs szükség minden épület lebontására, hiszen számos közülük lábakon áll, azaz nem nehezíti az árvíz levonulását; a telkek közül is csak néhány van feltöltve. A költségkeret maradékának egy csöppnyi részéből pedig a területet üdülő-, sport- és zöldterületi igények kielégítésére alkalmas térséggé lehet fejleszteni.

Ezt a célt a Fővárosi Közgyűlés által 2013-ban elfogadott, a "Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve" címet viselő dokumentum fogalmazta meg a Római-partra, az Óbudai-sziget déli részére és a nagytétényi partszakaszra. Indoklásként a dokumentum így fogalmaz: "Igen erős nyomás nehezedik a döntéshozókra a hullámterek végleges bevédése érdekében: az elsőrendű árvízvédelmi vonalnak a partra helyezésével vagy az érintett területek feltöltésével új, magas presztízsű lakó- és intézményterületek fejlesztésére nyílna lehetőség. Ez a jelenség a legélesebben a Római-part esetében mutatkozik meg. A hullámterek felszámolása a múltban gyökeredző, meghaladott logikát tükröz. A klímaváltozás jegyében fel kell készülnünk a vízjárás egyenetlenségeinek növekedésére, ami szelídebb, a természetes adottságokhoz alkalmazkodó területhasználatot követel."

A tanulmányterv szerint Budapest egész területén a védvonal az előírásoknak megfelelő állékonysággal és magassági mérettel létesült, de a karbantartását pár szakaszon csak a szükséges mértékben végezték el, így ezeken a részeken az állapota mára már nem tekinthető megnyugtatónak. A dokumentum az azonnali beavatkozást igénylő védvonalszakaszok között említi a III. kerületi Királyok útja-Nánási úton húzódó és az Aranyhegyi patak bal parti töltését. Az elhanyagolt töltés- és műtárgy-karbantartások pótlása a Tarlós-terv előirányzatának egy továbbá részéből bőven megoldható volna.

A magassági méretre vonatkozó előírásokat a 2013. évi dunai árvíz nyomán átírta ugyan a folyók mértékadó árvízszintjeiről kiadott 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet, de ez hibás számításokra épül. Az árvíz szintje a Vigadó térnél csak 31 centivel, feljebb, Nagymarosnál pedig 37 centivel volt magasabb, mint az addigi legnagyobb. A legszembetűnőbb különbség Komáromnál volt: 43 centi, Budapesttől a déli országhatár felé pedig ellaposodott a levonuló árhullám, a Bajáig tartó szakaszon 13-27 centi közötti volt a korábbi csúcsokhoz képest mutatkozó vízmagasság. Ennek ellenére a rendelet a mértékadó árvízszintet Budapestnél és a felette lévő Duna-szakaszon jelentősen megemeli: a Vigadó tér és tágabb környéke esetében az emelés 73, feljebb haladva egyre nagyobb emelést írnak elő. Óbudánál 101, a Szentendrei sziget alsó végénél 114, a Szilas-patak torkolatánál 120 centiről beszélnek.

A fentiekre tekintettel a Közgyűlés akkor jár el következetesen és felelősen, ha az előterjesztés jóváhagyása helyett megkövetel a főpolgármestertől egy olyan független cég által készített megvalósíthatósági tanulmányt, ami a 2013-as fővárosi dokumentum által előirányzott fejlesztéseket komplexen összehasonlítja a partélre álmodott Tarlós-tervvel, a teljesség kedvéért kiegészítve a vízparti telkek kerítésének vonalába elképzelt másik mobilgát-alternatívával is, amelytől Tarlós a kisajátítások lebonyolításának időigényes volta miatt húzódozik, noha ez a változat olcsóbb lenne, és kevesebb fa kivágásával járna.

A sietséget a főpolgármester ambícióin kívül semmi sem indokolja.

Más kérdés, hogy az ő 40 milliárdos álmának realizálására nincs is pénzügyi fedezet. Ahogy nem volt egy évvel ezelőtt sem, amikor a partéli mobilgát építését - a saját szavai szerint - 15-20 milliárd forintra értékelte, ám tényleges pénzügyi fedezetként csak az a 10 milliárd állt (és áll) rendelkezésre, amit a Fővárosi Közgyűlés a KEHOP-1.4.0-15-2015-00001 számú Támogatási Szerződésben kapott az ilyen uniós forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a "Csillaghegyi öblözet védelme" projekt előkészítése és megvalósítása bruttó költségeire. (A Fővárosi Közgyűlésnek módjában állna megvizsgálni, hogy vajon a támogatási kérelem + mellékletek összeállítója volt-e hanyag, és ezért szerepelt mindössze ilyen alacsony költségigény a projektre, avagy az akkori terv reális volt, de most valakiknek a "hűtlen kezelésre" irányuló előkészülete magyarázza a 3,5-4-szeres többlet költséget.

Mindenesetre azoknak a fejlesztéseknek a megvalósítása, amelyek az idézett 2013-as fővárosi tanulmánytervből következnek, nemcsak olcsóbb, hanem időben kedvezőbb is lehetne, ha első lépésként csak az elhanyagolt töltés- és műtárgy-karbantartásokat végeznék el a Királyok útja-Nánási úton húzódó töltésen túl. Ez a Dunától Nyugatra lakó óbudaiak biztonságának megvédéshez évtizedekre elegendő lenne. Későbbre lehet halasztani a hullámtéren lévő épületek - és romok! - közül a tényleg veszélyeztetettek vagy az árvízi keresztmetszetet csökkentők felvásárlását, egyes telkek kisajátítását célszerűen az óbudai önkormányzat részére. Ezzel párhuzamosan el lehet kezdeni az üdülő-, sport- és zöldterületi igények kielégítésére irányuló fejlesztéseket Óbuda, vagy a kerület és a főváros közös beruházásában, állami és uniós társfinanszírozással. Ezt a programot is több fázisban lehet megvalósítani, a pénzügyi forrásokhoz igazított ütemezéssel.

Jánossy András közgazdász




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés