Az agrártárca lufi álomvilága

2017. október 20. 9:19

Az agrártárca lufi álomvilága

Az Alkotmánybíróság eheti döntése az állami földek értékesítéséről sokféleképpen értelmezhető, de az bizonyos: természetvédelmi szempontból meghatározó, megalapozó jellegű döntés született. Ezeket a határozatokat tanítani fogják az egyetemek, a hazai környezetjog részévé válnak és a jövő természetvédelmi jogalkotására érdemi hatással lesznek. Az AB alapvető fontosságú üzeneteket fogalmazott meg hazánk biológiai sokfélesége megőrzésének alkotmányos kötelezettségeiről és a társadalom erkölcsi felelősségéről, sőt jogalkotási kötelezettségeket is előírt. A jövő nemzedékek szószólója is üdvözli az Alkotmánybíróság döntését.

Maga a döntés ugyanakkor szoros kapcsolatban van a kormány termőföld-privatizációjával is - ellenzéki képviselőtársaimmal leginkább a földeladás okán támadtuk az érintett jogszabályokat két, egymástól független beadványban. A komolyan vehető, mértékadó média tényszerűen kommunikálta a döntést: „Az AB mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg a Nemzeti Földalap szabályozásával kapcsolatban“. A Földművelésügyi Minisztérium viszont más megközelítéssel, „A magyar gazdák győztek és az ellenzék ismét kudarcot vallott“ címmel adott ki közleményt. Az ember vélelmezné egy több száz főnek munkát adó minisztériumról, hogy maradt ott talán még valaki, aki legalább minimális szövegértési és jogértelmezési képességgel bír. Úgy tűnik azonban, hogy az FM teljes felső vezetése egy alternatív univerzumban él, és a valóságérzékelésük tejesen eltér a világban tapasztalható tényektől.

Idézem a két AB határozatot: „Az Alkotmánybíróság (…) megállapítja, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki.“

A másik döntés szintén mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, amit az országgyűlés azzal követett el, hogy a földalapról szóló törvény módosítása során nem gondoskodott a bevétel célszerű felhasználásáról, azaz nem küszöbölte ki, hogy a pénzfelhasználás „a Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen.“

A döntés visszamenőleges hatállyal nem bír, de a jövőre nézve konkrét korlátokat teremt a mindenkori kormányoknak. Határokat szab a jövőbeni értékesítésben (nem üresedhet ki a földalap), nem engedi korlátok nélkül bármire felhasználni a bevételeket (államadósság-csökkentésre sem), és védelmet biztosít a földalap vagyonkezelésében lévő Natura 2000-es védett területek természeti értékeinek vonatkozásában.

Ezek viszonylag tiszta, világos üzenetei a két AB határozatnak. Ezzel szemben az FM miről ír a döntést kommentáló közleményében? „Az ellenzék kezdettől támadja a programot, mert még mindig a spekulánsok és a nagybirtokosok érdekeit védik, és vissza akarja állítani a balliberális földpolitikát” (...) „Az Alkotmánybíróság 2017. október 17-ei határozatai ismét megerősítették a "Földet a gazdáknak!“ Program eredményeit.“

Vajon egy jogállam demokratikusnak nevezett kormánya megteheti-e, hogy ekkora nyilvánvaló hazugságokat, csúsztatásokat állítson? Tényleg ennyire buták, akik értelmezik az AB döntését, vagy tényleg ennyi butának néznek mindenki mást?

Az FM közleménye azt említi eredményként, hogy „közel 30 ezer magyar földműves szerezhetett földtulajdont“, miközben az FM adataiból kitűnik: az árveréssel értékesített parcellák, birtokrészletek száma 8769 db. A vásárló természetes személyek száma 3729 fő, akikből ha leszámítjuk a közös háztartásban élőket, a vevők valós száma 3427 fő lesz, és ha az egyéb családi bevásárlást is nézzük, akkor 3250-re csökken az érintett „földművesek“ száma. Az egy háztartás által vásárolt legtöbb birtokrész: 32 db földdarab. Az egy vásárló által vásárolt legtöbb birtokrész: 16 db. És a kormány őket külön-külön földművesként kommunikálja. A kérges tenyerű kisgazdálkodók között a dr. előjelű vásárlók száma: 437, többségük ügyvéd, sok a polgármester, az alpolgármester, a kereskedő (30-40 százalék). Ellenben nem találunk egyetlen, az ’50-es években kitelepített birtokos- vagy kulák-leszármazottat sem. A Fidesz/Magosz/KDNP „földművesei“ tehát túlnyomórészt a gyorstalpalókon aranykalászos gazdatanfolyamot végzett kormánypárti befektetők - államtitkári fitneszedző feleségekkel.

Ezen adásvételek revíziójára az AB többféle lehetőséget hagyott, a földalap-törvényt megkerülve értékesített termőföldek tulajdonjogát illetően az eredeti állapot helyreállítása - egy tisztességesebb, bölcsebb kormány esetében - tejesíthető lesz. Öröm volt olvasni a AB döntéseiben, hogy Szabó Marcel (korábbi zöld ombudsman-helyettes) párhuzamos véleménye ráerősít a természetvédelmi célokra, dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és Stumpf István alkotmánybírók pedig egyaránt helyt adtak volna indítványunk azon részeinek is, amelyek a földalapról szóló törvény módosításának alkotmánysértő voltát mondták volna ki.

Biztosra veszem, hogy a NER-ben elkövetett sok galádság közül az elorzott állami termőföldekre vonatkozóan lehet megoldás, és hiszem azt is, hogy hazánk társadalmának hosszú távú érdekeire, a Kárpát-medence természeti környezetének megóvására ez a döntés előremutató, pozitív hatással lehet, így egy köszöntést továbbra is megér. Igen, lehetett volna jobb, de a felelős kormányzást az AB nem helyettesítheti, annak kikényszerítése a mi feladatunk marad.

Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő, LMP írása eredetileg itt jelent meg.


A jövő nemzedékek szószólója üdvözli az Alkotmánybíróság állami természetvédelemmel kapcsolatos iránymutatását

A jövő nemzedékek szószólója a természet védelmének szempontjából kiemelkedő fontosságú fejleménynek tartja, hogy az Alkotmánybíróság a Natura 2000 hálózatba tartozó állami földterületek magántulajdonba adásának jogi kérdéseivel foglalkozó határozatában fennállása óta először átfogóan vizsgálta a biológiai sokféleség megőrzésének jogi követelményeit. A korábbi alkotmánybírósági határozatok, a nemzetközi szerződések, valamint az alapvető jogok biztosa és a szószóló közös szakmai véleménye alapján, a természettudomány legújabb eredményeit is figyelembe véve, az Alkotmánybíróság meghatározta az állam természetvédelmi kötelezettségének kereteit, objektív követelményeket támasztva az állam természetvédelmi tevékenysége irányában.

A jövő nemzedékek védelme szempontjából különösen kiemelendő tétel, hogy a fizikai, biológiai és kulturális alapok megóvásának Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége „az Alaptörvény egész szellemiségét átható strukturális elv, mely kifejezi Magyarország elkötelezettségét a természeti értékeink megóvása iránt, annak érdekében, hogy azokat megőrizve adhassuk tovább a jövő generációk számára”. „Közvetlenül az Alaptörvény P) cikkéből vezethető le az alkotmányozó azon akarata, hogy az emberi életet és létfeltételeit, így különösen a termőföldet és hozzá kapcsolódóan a biodiverzitást olyan módon kell védeni, hogy az a jövő nemzedékek életesélyeit biztosítsa, és a visszalépés tilalmának általánosan elfogadott elvéből következően semmiképpen se rontsa”. Amennyiben ugyanis a biodiverzitás és a természet által nyújtott szolgáltatások elérhetősége csökken, az emberi élet létfeltételei szűnhetnek meg.

Bándi Gyula nagyra értékeli az Alkotmánybíróság ítéletében található ökológiai szakmai elemzést, amely többek között kiemeli, hogy a biológiai sokféleség megőrzése egymástól elszigetelt, kisebb természetvédelmi területeken nem valósítható meg hatékonyan. A biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartásának szempontjából komoly problémát jelent az élőhelyek szétdarabolódása. Miután a biológiai sokféleség csökkenésének kétharmadáért a mezőgazdasági termelés felelős, a Natura 2000 területek különleges természetvédelmi jelentősége abban áll, hogy megteremti a mezőgazdasági területek közé ékelt természetes ökoszisztémák közötti ökológiai folyosókat.

Bándi Gyula Kép: Sarkadi Péter greenfo

Bándi Gyula üdvözli, hogy a határozat támaszkodik arra a beadványra is, amelyet az Alkotmánybíróság megkeresésére az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala készített. Így a szószóló álláspontjával egybecsengve, a határozat többek között hangsúlyozza, hogy a Natura 2000 területek magántulajdonba kerülése esetén fontos jogszabályi garanciák hiányoznak, és nem biztosított kellőképpen a létező előírások betartásának ellenőrzése sem, ami összességében kevésbé hatékony védelmet eredményez. Mindezt az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvénysértésként értékelte. A szószóló továbbá megerősítve látja saját és elődeinek azon álláspontját, hogy az elővigyázatosság elvére a jogalkotónak kiemelt tekintettel kell lennie.

„Az államnak kell igazolnia azt, hogy a tudományos bizonytalanságra is figyelemmel, a környezet állapotának romlása egy adott intézkedés következményeként bizonyosan nem következik be”, azaz „minden olyan intézkedés alaptörvény-ellenes, amely tartalmában a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után a jogi szabályozás változatlansága esetén is”. A szószóló is kiemelten fontosnak tartja, hogy „A visszalépés tilalmának mint az állam környezeti szabályozásra vonatkozó többletkötelezettségének egyaránt vonatkoznia kell a környezeti anyagi jogi, eljárásjogi és az intézményrendszerre vonatkozó szervezeti szabályozásra”. Amint ugyanis az Alkotmánybíróság már korábban is rámutatott, a környezetvédelem terén „mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesíti az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia”. A biztoshelyettes messzemenően egyetért az Alkotmánybíróság azon értékelésével, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének kötelezettsége „olyan alkotmányos értékké vált a magyar jogrendben, melyre a jogalkotónak az egyes ágazati politikák körébe tartozó szabályozás megalkotása során is tekintettel kell lennie”, s „ezen alapelvi szintű elvárásoknak a jogalkotó csak akkor tud eleget tenni, ha döntéseinek meghozatala során távlatosan, kormányzati ciklusokon átívelően mérlegel”.




Kapcsolódó anyagok Alkotmányellenes a Natura 2000 területek értékesítésének szabályozása

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés