Ciános technológiával is lehet majd bányászni a természetvédelmi területen?

kritiq.eu

2017. október 31. 9:20

Ciános technológiával is lehet majd bányászni a természetvédelmi területen?

Alig érte el az erdélyi magyar sajtó ingerküszöbét az a tény, hogy Románia szenátusa – beleértve az RMDSZ hat szenátorát is – tegnap 66 igen szavazattal elfogadta azt a tervezetet, melynek értelmében lehetővé válik a védett természeti területek határainak módosítása, valamint az azokon belül található altalajkincsek kibányászása.

Mit jelenthet ez? A román civil szervezetek többsége úgy értékeli ezt a törvénymódosítást, mint a verespataki bányanyitást elősegítő törvényt, ami fölöttébb furcsa, sőt, nehezen magyarázható lépés az RMDSZ szenátorainak részéről, hiszen a Szövetség korábban a bányanyitást ellenző magatartást tanúsított.

A törvény teljes szövege ITT elérhető, alább pedig a lista azon RMDSZ-es szenátorokról, akik igen szavazatukkal hozzájárultak a természetvédelmi területek megcsonkításához.Kép forrása: Mihai Gotiu Facebook-oldala

Kép forrása: Mihai Gotiu Facebook-oldala

Beszédesnek nevezhető, hogy az esetre Mihai Gotiu, az USR szenátora hívta fel a figyelmet saját Facebook-oldalán, a közvélemény is innen értesülhetett a szenátus fura lépéséről. A Kritiq.eu korábban már írt arról, hogy a Rosia Montana Gold Corporation vállalat, amely a verespataki bányanyitást fontolgatta, tervezte keresetet nyújtott be a román állam ellen, amelynek első tárgyalására idén szeptember elején került volna sor. A tárgyalástól azt várta a román közvélemény, hogy az RMGC bizonyítékként nyújtja be azokat az információkat, hogy mely politikusokkal milyen egyezségeket kötött, milyen ígéretek hangzottak el a román állammal folyatott tárgyalásokon, és talán arra is fény derülhet a bírósági tárgyalás során, hogy kiket fizetett le az RMGC.

A DeClick civil szervezet már augusztus végén figyelmeztetett, hogy a tárgyalás során óhatatlanul is felbukkanó információk egy oldalra sodorták a román politikumot és az RMGC-t. A román állam, egyrészt, hogy elkerülje a kártérítés kifizetését, másrészt, hogy politikusai ne bukjanak le, az RMGC pedig a bányanyitás céljából olyan megoldásban érdekelt, ahol sem a korrupt politikusok nem buknak le, sem az állam nem fizet kártérítést, és a bánya is megnyithat.  Aligha nevezhető érthetetlennek, hogy a PSD-kormány mindent megtesz a verespataki bánya megnyitásáért, ráadásul Tudose miniszterelnök korábban Verespatak UNESCO-védelmére benyújtott pályázat visszavonását is fontolgatta, kérdés csak az, hogy ebben az RMDSZ miért kell dicstelen szerepet vállalnia.

Kritiq.eu kommentár: 

Sipos Zoltán, az erdélyi Átlátszó blog főszerkesztője megkérdezte az RMDSZ sajtóosztályát, mégis, mire véljük e törvényjavaslat megszavazását. Siposnak adott válaszát az RMDSZ később saját honlapján is megjelentette, mint sajtóközleményt, így nyugodtan vehetjük ezt hivatalos válasznak a Szövetség részéről, vagy válasz helyett inkább mellébeszélésnek, ugyanis semmi sem vált egyértelművé a közlemény után, viszont annál több kérdés vetődik fel.

Mégis, melyek azok a bányavállalatok, amelyek 2007 június 29. előtt már engedéllyel rendelkeztek, viszont mára már nem tudnak terjeszkedni, további kitermelést folytatni, mert ezzel a Natura 2000 hatálya alá eső természetvédelmi területet érinthetnének? Ugyanakkor miért kell egy tulajdonképpeni terület természetvédelmi minősítését feloldani a bányászat kedvéért, amikor azért került védelem alá, hogy sem bányászati tevékenység, sem más miatt ne változzon meg természetes állapota?  Az RMDSz azzal érvel, hogy nem járult hozzá a Natura 2000 alá eső területek csökkentéséhez, mivel ott, ahol a bányászat kedvéért kihasítanak egy darabot a természetvédelmi területből, azt máshol pótolják. Jogászi okoskodás, mert, ha lehet pótolni az így kihasított területet egy olyan területtel, amelyik szintén megfelel a Natura 2000-es irányelveknek, akkor ezek a területek eddig miért nem kerültek a természetvédelmi törvény hatálya alá?

Vegyünk pl. egy tetszőleges természetvédelmi területet, ami legyen X hektár kiterjedésű. A területünk közelében bányászati tevékenység folyik, a cég terjeszkedne, altalajkincseket aknázna ki, de nem tud terjeszkedni, mivel pont belelógna a Natura 2000 területébe. Így a cég kedvéért kihasítanak egy Y méretnyi területet, ami hipp-hopp, már nem esik a természetvédelmi faktorok hatálya alá, tehát lehet itt bányászni.  Ugyanakkor az Y méretnyi területet pótolni kell, erről rendelkezik is a törvény. Kérdés: hol pótolják, melyik irányba bővítik az X természetvédelmi parkot a korábban kihasított Y mérettel, hogy az eredeti négyzetméter nagyság megmaradjon? A park túlsó felén Y nagyságú sávot majd természetvédelemnek minősítenek? S ha ott épp egy magánterületnek minősülő kaszáló van?  Esetleg máshol átminősítenek egy Y nagyságú területet Natura 2000-esnek? Találomra ráböknek a térképen valamire, hogy itt jó lesz?

Még továbbá: a természetvédelmi területen belüli kis léptékű élőfoltokat (ami egyik oka is lehet annak, hogy természetvédelmi területről beszélünk!) miként tervezik áttenni máshova? Ha a bánya terjeszkedésének útjában pont egy tiszta vizű helyi patak csordogál sajátos mikrobiológiai tulajdonságokkal, akkor a szóban forgó Natura 2000-es terület másik felére átteszik a patakot a pisztrángokkal és a többi élőlénnyel együtt?

Az RMDSZ sajtóközleménye nem válaszol arra kérdésre sem, hogy mik lennének a törvény ilyetén módosítása esetén a garanciák arra nézve, hogy nem történnek visszaélések. Pontosabban, válaszol, idézem:

“Ezt a folyamatot szigorú, a szakminisztérium által meghatározott procedúrák mentén lehet elindítani. A tervezet nagyon fontos előírása, hogy az egész folyamatot csak az országos környezetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával lehet rendezni, hiszen a törvénytervezet ezen szakhatóság hatáskörébe helyezi az esetleges területkompenzáció megejtésének hivatalos elismerését.”

Szigorú? Kérem szépen, a természetvédelmi területeken zajlik az erdőirtás, csak szólók. Ha ezt sem tudták meggátolni, ha a famaffiának nem lehetett ellenállni, akkor majd a gazdag bányatulajdonosok érdekeit mellőzni fogják ezek a hatóságok? Ugyan már…

S ha már bányatulajdonosok: érdekelne, hogy hány ilyen bánya működik Románia területén, amelyet érint ez a törvénymódosítás, és ők mit bányásznak épp?

Azaz, pontosan hány ember jelenben történő további gazdagodása miatt adják el a jövőnket?

 

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés