Most dőlhet el a klímaegyezmény sorsa

2017. november 6. 8:55

Most dőlhet el a klímaegyezmény sorsa

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves ülése ma indul Bonnban. A nemzetközi klímavédelmi konferencia elsődleges tétje, hogy a Párizsi klímamegállapodáshoz csatlakozó országok megállapodjanak abban, miként szigorítanak eddigi – a szükséges 1,5-2 °C-os helyett 3-4 fokos globális felmelegedéssel járó – vállalásaikon.

A Greenpeace Magyarország a konferencia kapcsán azt várja a magyar kormánytól, hogy EU-s tagállamként tegyen meg mindent az energiahatékonyság fokozásának és a megújuló energiák hazai terjedésének érdekében. Hazánk ugyanis ezen intézkedésekkel tud a leghatékonyabban hozzájárulni az éghajlatváltozás megfékezését célzó nemzetközi törekvésekhez.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves tanácskozására (COP23) a történelmi jelentőségű Párizsi klímamegállapodás életbe lépése után egy évvel kerül sor. Az egyezményt már 169 ország ratifikálta, de még hiányzik a megállapodást gyakorlatba ültető szabálykönyv (Paris Agreement „rule book”), mely aprólékos részletességgel írja le a nemzeti éghajlatvédelmi intézkedések szabályait, pénzügyi hátterét és ellenőrző rendszerét.

Ennek a tárgyalása folyik most Bonnban, a november 6–17. között zajló COP23 találkozón, melynek elnökségét a Fidzsi-szigetek tölti be.

[1] Ez az első alkalom, hogy egy kis szigetország irányíthatja a klímatárgyalási folyamatot. Annak érdekében, hogy a klímaváltozás igazán katasztrofális hatásait el tudjuk kerülni, az eddigi vállalásoknál szigorúbb célokra van szükség. Jelenleg a 3-4 fokos melegedés felé tartunk, a Párizsi klímamegállapodásban célul kitűzött maximum 1,5 fok helyett. Pedig a klímaváltozás hatásait már a mindennapokban is érezhetjük.
A mérések kezdete óta 2016 volt a legmelegebb év a bolygónkon. Nyaranta Magyarországon is egyre dőlnek meg a melegrekordok, gyakoriak a 40 fokos hőségek. Bár Trump bejelentette az Amerikai Egyesült Államok kilépést a Párizsi klímaegyezményből, ez látszólag nem gyengített a klímaegyezményhez csatlakozott országok elköteleződésén. Az EU, Kína és sok más ország is deklarálta, hogy kitart a párizsi célok mellett. A Greenpeace azt várja a bonni klímatárgyalásoktól, hogy a tagállamok erősítsék meg és konkretizálják ezt a nemzetközi összefogáson alapuló közös fellépést a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. „A klímaváltozás ellen a fosszilis energiaforrások (olaj, szén, lignit, gáz) azonnali kivezetésével, az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrásokra való átállással tudunk a leghatékonyabban tenni. Erre meg vannak az eszközeink és a lehetőségeink Európában, és ezen belül Magyarországon is. Gyors és bátor cselekvésre van most szükség a klímaválság megfékezésére, hogy mindannyian biztonságos és igazságos jövőnek nézhessünk elébe” – nyilatkozta Bonnból, a COP23 helyszínéről Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Fidzsi-szigetek helyett Németország

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves találkozójának soros elnöki tisztségét a Fidzsi-szigetek tölti be, de Németország átvállalta a konferenciaszervezést, mert a csendes-óceáni kis szigetállam nehezen tudna megrendezni egy ilyen nagyszabású nemzetközi rendezvényt. A tanácskozást azért tartják Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága. A konferencia elnökségét továbbra is a Fidzsi-szigetek tölti be, ezért is hívják a COP23-at Pacific COP-nak.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés