Fellebbezés a mobilgát környezetvédelmi engedélye ellen

2017. november 12. 10:19

Fellebbezés a mobilgát környezetvédelmi engedélye ellen

A Duna-parti mobilgát terve a környezetvédelmi engedély ellenére sem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak: nem tartalmaz haváriatervet, sérti az EU-s vízkeretirányelvet, és ellentmond a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, ezért a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet megtámadja a római-parti mobilgát környezetvédelmi engedélyét.

A mobilgát terve nem élvez társadalmi támogatottságot, és bár kormányrendelet írja elő, a közmeghallgatáson felmerült észrevételeket nem vizsgálta érdemben a környezetvédelmi hatóság. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet ezért fellebbezésben támadja meg a Római parti mobilgát 2017. október 17-én kiadott környezetvédelmi engedélyét, és annak részleges megsemmisítését kéri a hatóságoktól. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás alapján kiadott környezetvédelmi engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala hirdette ki 2017. október 17-én. Az engedély ellen a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet is fellebbezést nyújt be, mert a Duna-parti nyomvonalra vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció és a lefolytatott eljárás számos tévedést és jogszerűtlen elemet tartalmaz.

A kiadott engedély – az Aranyhegyi-patakra és a Barát-patakra vonatkozó részeket kivéve – jogszabályellenes, ugyanis a parti mobilgát terve nincs összhangban a hatályos városrendezési tervekkel, Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével, az ÓBVSZ-szel és a Fővárosi első és másodrendű árvízvédvonalak részletes kimutatásával. Ezekben ugyanis az elsőrendű védvonal a Nánási út–Királyok útja. Hiányosak a helyben lakókat érintő hatásokra, kockázatokra vonatkozó részei a hatásvizsgálatnak, pedig a Római-partot mint tájat az ott élőkkel együtt kell megőrizni.

Hiányoznak a társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok, összehasonlító elemzések, a szociológiai, népegészségügyi és ingatlangazdálkodási felmérés és a haváriaterv is.

A parti mobilgát terveivel kapcsolatos feltárt súlyos hiányosságok és jogszerűtlenségek jó része elhangzott a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében tartott szeptember 28-i közmeghallgatáson is. Az ezt követően kiadott környezetvédelmi engedély azonban nem adott ezekre választ, annak ellenére, hogy kormányrendelet írja elő: az észrevételeket a környezetvédelmi hatóság érdemben vizsgálja. [314/2005. Kormányrendelet 10. § (1)]

Római-part... még ígyRómai-part... még így

Egy uniós tagállam területén felépülő árvízvédelmi műnek nemcsak a magyar jogszabályokkal, de az Európai Unió vízkeretirányelvével is összhangban kell lennie.
Ez azt mondja ki, hogy a lehetséges megoldások közül a környezeti szempontból kedvezőbb műszaki alternatívát kell választani. [A hazánkra is kötelező EU-s vízkeretirányelv kimondja: egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani. A beterjesztett javaslat ezt nem teljesíti.] „A Főváros által engedélyeztetésre benyújtott parti gát terve tehát egyértelműen szembemegy az EU vízkeretirányelvével, hiszen a parti mobilgát megépítésével romlana a Római-part jelenlegi természetközeli állapota.

A parti gát ráadásul 200 méter hosszú szakaszon érint Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet is” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. „A Greenpeace Magyarország a fellebbezésében 11 pontban részletezte a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos kifogásait. Az engedély nem tartalmaz semmiféle konkrétumot a kivágandó fák számára és helyére vonatkozóan, és nem veszi komolyan a mobilgát megépítésének várható egyéb ökológiai hatásait sem. Pedig tudvalevő, hogy a római-parti őshonos ártéri galériaerdőt és a Dunával érintkező kavicsos partszakaszt a parti mobilgát gyakorlatilag megsemmisítené” – nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterületkampány-felelőse.

„A Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosóként jelöli ki a Római-partot. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi törvény szerint az ökológiai folyosók fennmaradását és zavartalan működését a hatósági eljárás során mindig vizsgálni kell. Ezt a kötelezettséget azonban figyelmen kívül hagyta az engedélyt kiadó elsőfokú hatóság” – tette hozzá Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.

A környezetvédelmi engedély kihirdetésének másnapján, 2017. október 18-án a Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezte a Csillaghegyi-öblözet Duna-part menti nyomvonalra építendő árvízvédelmi gátjáról szóló 229/2017. IV.05. Kgy. határozatát, és egyúttal kimondta, hogy a létesítmény a hullámtérben egy később meghatározott nyomvonalra kerül. Olyan létesítményre nem kérhető környezetvédelmi engedély, melynek helye pontosan nem ismert, tehát a kérelem okafogyottá vált. A fentiek alapján a zöld szervezetek a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a parti mobilgát nyomvonalára kiadott környezetvédelmi engedély részleges megsemmisítését kérik a Pest Megyei Kormányhivataltól.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés