Szénerőművek és a bonni klímacsúcs

2017. november 13. 9:14

Szénerőművek és a bonni klímacsúcs

A fejlett országok sorra szakítanak a szénalapú energiával, jóval több szénerőművet zárnak be, mint amennyi megépül. Egy friss bejelentés szerint Olaszország 2025-ig bezárja utolsó szénerőművét. Itthon azonban még mindig kérdéses, mihez kezd ilyen környezetben hazánk legnagyobb üvegházhatású gázt kibocsátó erőműve, a Mátrai Erőmű.

A november 6. és 16. között zajló 23. klímacsúcs helyszíne a németországi Bonn, házigazdája pedig a Fidzsi-szigetek. A világ országainak vezetői azzal a céllal érkeztek a klímacsúcsra, hogy további konkrét lépésekkel erősítsék meg a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodást. Ennek egyik alapeleme a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának közel 70%-áért. Emellett a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint jelentős támogatásokban részesülnek, amely hátráltatja a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet. Nemzetközi viszonylatban azonban jelentős visszaesés tapasztalható a szénalapú energiatermelés területén, és ennek csak egyik jele, hogy ismét nem nőtt a globális széntermelés.

Globális trend

Az Egyesült Államok szénerőműveinek száma hét év alatt megfeleződött. 2010-ben még 523 szénerőmű működött az országban, azonban két texasi szénerőmű közelmúltban bejelentett bezárásával együtt már 262 szénerőmű fejezte be működését. Ez a folyamat visszafordíthatatlan. Észak-Amerikában maradva, a szomszédos Kanada 2016-ban jelentette be, hogy 2030-ban bezár az utolsó szénerőmű az országban.

Ezzel párhuzamosan az Európai Unió több országában is a szénalapú energiatermelés visszaesésének konkrét jeleit láthatjuk. Az Egyesült Királyságban 2015-ben a szénbázison működő erőművek még a teljes villamosenergia-termelés 22%-át szolgáltatták, tavaly ugyanez az arány 9%-ra esett vissza. Ugyancsak tavaly pedig a kormány bejelentette, hogy 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll a szigetországban.


Szenesből szelessé vált Nagy-Britannia

Szenesből szelessé vált Nagy-Britannia

Megvolt az első olyan nap az ipari forradalom óta, amin Nagy-Britannia szénnel termelt áram nélkül működött. A szigetország azt tervezi, hogy 2025-ig teljes egészében felszámolja a széntüzelésű erőműveket.

A brit elektromosáram-ellátó hálózatot és az elosztó rendszereket működtető National Grid szerint április 21-én első alkalommal fordult elő, hogy teljes 24 órán keresztül nem táplált be szénerőmű elektromos áramot az országos hálózatba. Hasonlóra a londoni Holborn Viaduct széntüzelésű erőmű 1882-es üzembe helyezése óta nem volt példa. A korábbi szénmentes áramtermelési rekord 19 óra volt.


Finnországban 2018-ban olyan jogszabályok bevezetése várható, amelyeknek eredményeképpen 2030-ra teljesen kivezetik a szenet az ország villamosenergia-termeléséből. Hollandia ugyancsak a szénalapú energiatermelés 2030-ig történő kivezetése mellett döntött. A szén válságos helyzetét jól érzékelteti, hogy ebben az esetben egyébként az Európai Unió legmodernebb szénerőművei közé tartozó, 2015-ben megépített három hollandiai erőmű jóval korábban fogja befejezni működését. A legfrissebb hír pedig, ami néhány évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt, az, hogy Olaszország is megválik a szénalapú energiatermeléstől, és legkésőbb 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll. Emellett érdekes Európa egyik vezető energiaszolgáltatójának, az olasz Enel vezérigazgatójának közelmúltban adott nyilatkozata is, aki szerint az Európai Unióban már semmi értelme szénerőművet építeni.

   (A bonni konferencióról Lehoczky Annamária klímakutató tudósítja folyamatosan a greenfo olvasóit)


A Mátrai Erőmű jövője hazánkban

Ebben a környezetben igen kérdéses, mi történik hazánk legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójával, az egyre kevesebb nyereséget termelő Mátrai Erőművel. „Az eladás alatt álló erőmű pénzügyi eredménye az elmúlt négy évben zuhanásszerűen csökkent, és egyre több kihívással kell megküzdenie. Az erőműnek 2021-től olyan környezet-egészségügyi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelnie, amely miatt vagy újabb beruházásokat hajt végre, vagy be kell zárnia a lignitblokkjait” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

A közel ötven éves ligniterőmű működtetése egyre nehezebb, az erőmű szénportüzelésű blokkjai az 1960-as években épültek, és ebből adódóan a piaci körülmények változása – a villamos energia piaci árának alakulása, a CO2-kvóták beszerzési költségeinek emelkedése – miatt jelentős mértékben csökkent az erőmű pénzügyi eredménye. Az is megfigyelhető a társaság által közzétett 2016-os pénzügyi beszámolóból, hogy a blokkok üzemeltetéséből eredően megnövekedett annak a villamos energiának a mennyisége, amelyet az erőmű korszerűtlen lignittüzelésű blokkjai nem tudnak megtermelni alapvetően műszaki korlátok miatt.

   A Mátrai Erőművel kapcsolatos korábbi cikkeink >>>

Az erőmű társaság árbevételei számottevően ugyan nem változtak az elmúlt években, azonban az elért pénzügyi eredmény jelentős mértékben, közel 25%-ra esett vissza a 2012-ben elért eredményhez képest, gyakorlatilag azonos mennyiségű megtermelt villamos energia mellett. Az is látszik a társaság eredményeiből, hogy a szén-dioxid-kibocsátásból eredő költségek jelentős mértékben emelkedtek, és erre a problémára jelen pillanatban nem tudnak az erőmű szakemberei hatékony megoldást találni.

 Mátrai Erőmű előtérben a gyöngyösvisontai külszíni lignitbánya

A Mátrai Erőmű több irányban keresi a nyereségességhez visszavezető utat, megújuló energiát hasznosító naperőművet épít, növeli a saját tulajdonú bányatermelő kapacitását, és a lignittüzelésű blokkjaiban növelni kívánja a felhasznált hulladék és biomassza mennyiségét. Az azonban továbbra is kérdés marad, hogy ezekkel a lépésekkel képes lesz-e kompenzálni a növekvő szén-dioxid-költségeket, illetve az erőmű korszerűtlen technológiájának üzemeltetéséből eredő többletkiadásokat.

„Azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlett országok sorra mondanak le a szénalapú energiatermelésről, nem véletlenül. A Mátrai Erőmű egyike az Európai Unió legrégebbi, legkevésbé hatékony és legnagyobb kibocsátású erőműveinek. A szénalapú energiatermelés értelmetlen hosszabbítása helyett mind az erőmű, mind pedig a térség átmenetére kellene összpontosítani” – tette hozzá Vaszkó Csaba.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés