Szegedtől a Tisza forrásvidékéig

2017. november 30. 8:05

Szegedtől a Tisza forrásvidékéig

Dr. Tóth Imrét nehéz röviden bemutatni. Ő egyszerre tanár, természetjáró, tájékozódási futó, versenyszervező, forráskutató, környezetvédő, túraszervező, aki sok-sok évtizede emblematikus figurája a szegedi köz-és sportéletnek.

Legutóbb az általa alapított GEO-Environ Környezetvédő Egyesület 25 éves, jubileumi összejövetelén találkoztunk. Az azóta eltelt pár évben semmit nem változott, sőt, az igazság az, hogy az elmúlt 20 évben sem, mióta ismerem. Most is ugyanaz az érzésem vele kapcsolatban, mint amikor egyetemista koromban először találkoztunk, olyan mintha kifogyhatatlan energiája lenne. A lelke is ugyanolyan fiatalos, csak a szíve inti már néha kicsit lassabb tempóra, de 82 évesen az ember ezt már nem veszi zokon a testétől.

Dr. Tóth Imre a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott adjunktusa földrajzosok, természetjárók és tájékozódási futók nemzedékeit nevelte ki. Találkozónk után épp a szegedi városházára siet, hogy átvegye gyémántdiplomáját, amit 60 évvel ezelőtt kapott meg.- írta Tóth judit.

Iskolákban is népszerűsítették a kéktúrát 

A természetjárás és a tájékozódási futás már ceglédi gyerekként is része volt az életének. 1953 óta tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek (az MTSZ jogelődje), és a Csongrád megyei szövetség alapító tagjaként nagy szerepet játszott az alföldi természetjárás népszerűsítésében. Kezdeményezésére írták ki az OKT útvonalán a „Dorogtól Nógrádig” elnevezésű túramozgalmat. „Szegedről ez a szakasz érhető el a legkönnyebben, nem véletlen, hogy a túra több ezer Csongrád megyei túrázót mozgatott meg.” Sikerült elérnie, hogy a Börzsönyben, Kisirtáspusztán az egykori érseki istállóból és bognárműhelyből kulcsos ház legyen, ehhez persze először ki kellett vakolniuk, takarítaniuk az épületet, és el kellett intézni, hogy a korábbi nagybörzsönyi ércbányából valahogyan odavezessék az áramot.

Miközben a szegedi egyetemen oktatott, jelentős energiákat fektetett abba is, hogy a természetjárást a fiatalok körében is népszerűsítsék. Bejárta az összes megyei középiskolát, hogy szakosztályokat szervezzen, versenyeket, táborokat rendeztek iskolásoknak és sikerült olyan tanárokat is megnyernie a természetjárás ügyének, akiken keresztül sok-sok gyerek kezdett el rendszeresen kirándulásokra járni. A természetjárás akkori népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a 60-as években csak a Dél-Alföldön 60 szakosztály működött, hatezer taggal.

Nemcsak szervezte a túrákat, de ő maga is aktívan túrázott. Csütörtökön még tanított Szegeden, de pénteken már a hegyeket járta. Ő volt az első dél-alföldi, aki 1957-ben teljesítette az Országos Kéktúrát. Aktív tájékozódási futóként Kelet-Magyarország éjszakai egyéni bajnoka volt, 72 éves korában pedig korosztályában 3. lett a Mátrában rendezett országos bajnokságon. 

A Szeged Kupa megnyitója 1958. Dr. Tóth Imre áll, mellette Thúróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnökeA Szeged Kupa megnyitója 1958. Dr. Tóth Imre áll, mellette Thúróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



1970-től kezdve évtizedekig volt a Csongrád megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnöke, s nagy szerepet játszott abban, hogy a sportág a Dél-Alföldön is népszerű lett. Ők szerveztek először országos éjszakai bajnokságot az Alföldön, ahol a tapasztalt sportolók is meglepődtek azon, hogy a kunfehértói homokban legalább olyan nehéz futni, mint a hegyekben.  Elnöksége alatt a Csongrád megyei szövetség nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a kis településeken élő fiatalokkal is megkedveltessék a tájékozódási futó sportot.„Sikerült pénzt szereznünk arra is, hogy ezekkel a fiatalokkal elmenjünk a hegyekbe versenyezni, saját hegyi versenyeket is szerveztünk, ahol megtanulhattak térképet olvasni és értelmezni a szintvonalakat. Később nem egy magyar bajnok, sőt válogatott kerettag is kikerült közülük.”

A fotókkal gazdagon illusztrált cikk: 2800 forrást helyszíneltek >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés