Lassan járj, tovább élsz – egy kutatás margójára

2018. január 5. 20:37

Lassan járj, tovább élsz – egy kutatás margójára

Kit mennyire szennyez a városi légszennyezés? Az autóst? A gyalogost? A kerékpárost? Az egészségügyi hatások figyelembe vételéhez nem elég csak a levegőminőséget értékelni.

Egy átfogó nemzetközi felmérésben korábbi tanulmányok alapján értékelték, milyen hatása van a légszennyezésnek a különféle közlekedési módok használóira. A kutatás eredményei szerint az egyes szennyező anyagok (elsősorban a szálló por, korom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid) eltérő koncentrációban érik el a más-más módon közlekedőket. Sok esetben az autósok a legveszélyeztetebbek, de például az ülepedő port leginkább a kerékpárosok lélegezték be.

Az egészségügyi hatások figyelembe vételéhez azonban nem elég csak a levegőminőséget értékelni, hiszen a légzésintenzitás más egy aktívan közlekedő kerékpáros vagy gyalogos, illetve egy autóban vagy buszon ülő ember esetén. Az átfogó vizsgálat eredményei összességében azt a kerékpárosok és a gyalogosok számára szomorú eredményt adták, hogy ők veszítenek a legtöbbet azzal, hogy tüdejüket a város levegőjének szűrésére használják. A fokozott fizikai aktivitás miatti intenzívebb légzés által egyértelműen ők szívnak a legtöbbet a – nagyrészt a motorizált közlekedők által – szennyezett levegőből, így az emiatt bekövetkező életév vesztés is őket érinti jobban.

Ha viszont figyelembe vesszük a mozgás egészségmegőrzésben betöltött szerepét is, annak hatása nemcsak ellensúlyozza, hanem át is fordítja a szennyezett levegő miatt bekövetkező életévvesztés hatását, így az aktív közlekedési módok összességében egészségmegőrző hatásúak a vizsgált nagyvárosi területeken. A tanulmány szerint a gyalogos közlekedés nyeresége egy 20-39 év közötti személynél négy év is lehet; a kerékpárosoknál valamivel kevesebb, egy-két életév lehet a nyereség.

Ezek az eredmények csak az átlagot mutatják, amitől a konkrét esetek jelentősen eltérhetnek. Nagyon fontos a mikrokörnyezet hatása: érdemes a kevésbé szennyezett területeket (például a parkokat, a gépjármű-forgalom sodorvonalán kívül eső kerékpársávokat) használni; illetve az erősen szennyezett napokon már célszerű kerülni a fokozott fizikai aktivitással járó közlekedést.

Jók az ilyen összefoglaló tanulmányok, a számok sok dologra rávilágíthatnak, például a tanulmány kihozta azt is, hogy a légszűrővel szerelt autók jobbak – az utasok szempontjából. De a hasonló tanulmányok alapfelvetései korlátok közé is zárják gondolkodásunkat.

Jómagam kerékpárral közlekedem a Belvárosban, és ha az az eredmény jött volna ki, hogy a biciklizés egyéni veszteséget okoz, az sem lenne elég ok arra, hogy kocsiba üljek és részese legyek a nagy össznépi kölcsönös fullasztásnak. Jó tudni a számokat, de a legfontosabb, hogy ezek ismeretében minél többen tegyék le autójukat a rövidtávú kényelmi szempontjaik ellenére.

Technokrata (és egyéni szinten működő) megoldás a jobb légszűrő szerelése autókba, vagy a kerékpárosok, gyalogosok maszkosítása, de társadalmi szinten sokkal egyszerűbb visszavenniük a városaikat az ott élőknek az oda betolakodott vasszörnyektől.

Pál János
a Levegő Munkacsoport önkéntese




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés