A gyilkos lufi

Farkas Alexandra, Leelőssy Ádám

2018. január 13. 8:07

A gyilkos lufi

Az ünneplő tömeg izgatott. Mindenki díszes madzagot szorongat a kezében, melynek másik végén egy héliummal teli léggömb nyújtózik az ég felé. Némelyiken kívánságcédula is lóg, amit a becsületes megtaláló később talán visszaküld a megadott címre. Vezényszóra aztán minden lufi egyszerre reppen fel, a sokadalom pedig már csak pár percig nézheti álmélkodva a távolba sodródó színes kavalkádot. Most bemutatjuk az érem másik oldalát: a pillanatnyi örömnek ugyanis komoly ára van.

Kisképen: sarlósfecske nyaka köré tekeredett lufival -  további megdöbbentő képek:  balloonsblow.org
Lehetnénk ballagáson, fesztiválon, sporteseményen, esküvőn, születésnapi bulin vagy éppen egy felvonuláson. A héliummal töltött lufik felengedése elterjedt szokásnak számít az ilyen eseményeken, de más országokban olykor még egy szeretett személy elvesztéséről is így emlékeznek meg halála évfordulóján. Nem csoda: a léggömbök felengedését számos rendezvényszervező cég és közösségi oldal ajánlja, így a kétségtelenül emlékezetes procedúra nagy divathóbort lett. Esküvőkön még az ifjú pár nevére címzett, előre felbélyegzett szerencseképeslapokat is kötnek a lufikra, melyekre a vendégek személyes üzeneteket és vicces felajánlásokat írhatnak. Ha valamelyik lufiposta visszaérkezik a friss házasokhoz, azt be lehet váltani a felajánlónál.

 Az igényekhez változatos lufipiac is társul: akinek a természetes latexből készült változat nem elég látványos, az a fényesen csillogó Mylar fóliás darabok közül is válogathat. Ezeken kívül létezik már világító, sőt villogó lufi is, melyekbe egy gombelemről működő, apró LED-es fényforrást helyeznek. Ilyen világító lufikból álló füzér a közelmúltban némi riadalmat is okozott, miután elszabadult a Sziget Fesztiválról. És talán érdemes szót ejteni az árakról is: egy 14-16 órán át lebegő, héliummal töltött egyszínű léggömb darabja 390, a mintás pedig 420 forint. Ezek mindegyike kérhető a lebegési időt 5-7 napra növelő zselés tartósítással (plusz 30 forint) és világítással (plusz 200 forint) is. Egy 1000-1300 lufihoz elegendő 50 literes palack hélium ára kb. 90 ezer forint; ha pedig otthonunkban egyénileg fújnánk fel a léggömböket, akkor az 50 lufihoz szükséges eldobható palackos hélium kb. 15 ezer forintba kerül. De az impozáns hacacáré után vajon mi a léggömbök további sorsa?

Ki tudja, hol áll meg

Öt évvel ezelőtt Stephan Irwin, a Clemson University doktorandusza részletesen körüljárta ezt a kérdést. Kíváncsi volt például arra, hogy mi történik azzal a 15 ezer lufival, amit a szervezők közleménye alapján az egyetem futballstadionjában szurkoló nézők minden egyes mérkőzés során felengednek. Ez ugyanis – egy 28 centiméteres és 3,3 grammos átlagos lufi sajátságait figyelembe véve – becslései szerint meccsenként 50 kilogramnyi terhelést jelent a környezet számára. Stephan Irwin vizsgálatai során 5600 lufi útját követte. Ezek közül ugyan csak negyvenről derült ki, hogy pontosan hová pottyantak vissza, a megszerzett néhány adat így is sokatmondó: míg az általuk megtett átlagos távolság 70 km körüli volt, közülük három kiugróan messzire: 270, 341 és 451 km-re jutott. Ha ugyanezeket a léggömböket Budapesten engedték volna fel, akkor – hasonló meteorológiai körülményeket feltételezve – a legtávolabbi darab Prágáig repült volna. Irwin azt is kiderítette, hogy a lufik alig 12 százaléka robban apró darabokra, 81 százalékuk szinte egészben jut vissza a felszínre.

A léggömb emelkedése a hidrosztatikai felhajtóerőnek köszönhető – ugyanez a jelenség tartja a hajókat a víz felszínén. Az emelkedés feltétele, hogy a ballonban lévő gáz sűrűsége a levegőénél kisebb legyen, amire a hidrogén és a hélium alkalmas. Felfelé haladva az egyre ritkább levegőben a ballon oly mértékben tágul, hogy az általa kiszorított levegő tömege végig állandó maradjon. Így hiába csökken a légnyomás, a felhajtóerő végig megmarad, az emelkedésnek pedig kizárólag a latex szilárdsága szab határt. A megfeszített anyagban lévő apró egyenetlenség mentén végül kialakul egy repedés, ami robbanásszerűen terjed végig a teljes léggömbön. A hélium elillan, alacsony sűrűsége miatt a magaslégkörbe, sőt, egy része a világűrbe távozik, a szétszakadt lufi pedig szabadesésben hullik vissza a földfelszínre.Az emelkedés sebessége attól függ, hogy mennyi héliumot töltünk a léggömbbe. Egy kevés héliumot tartalmazó lufi lassan emelkedik, de magasabbra jut, mivel csak később tágul a kritikus térfogatra. Ha ugyanazt a léggömböt teljesen felfújjuk, akkor gyorsabban emelkedik, de már alacsonyabban kidurran. A visszahullás helye pedig az emelkedés sebességétől és magasságától is függ.

A szél a légkörben felfelé haladva gyorsan változik, ami nagyban befolyásolja a léggömb útját. Míg itt a felszínen 40 km/h-s szél már erősnek számít, 10 km magasságban gyakran 200 km/h sebességű szelek tombolnak. A szélirány már 1–2 km-rel a felszín felett is egészen más lehet, mint amit mi tapasztalunk. A Cambridge University kutatói által fejlesztett program az időjárás-előrejelzési adatok alapján képes kiszámítani a léggömb útvonalát. Ha pedig rádiójelek vagy GPS segítségével nyomon követjük a ballon pozícióját, abból következtetni tudunk a magaslégkör szélviszonyaira. Ez a módszer évtizedek óta a meteorológiai megfigyelések fontos részét képezi.

Folytatás az Élet és Tudományban:  Fojtó zsinórok




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés