32 évvel Csernobil után jön az újabb őrület: az úszó atomerőmű

2018. április 26. 14:36

32 évvel Csernobil után jön az újabb őrület: az úszó atomerőmű

32 éve történt a világ legnagyobb polgári nukleáris balesete Csernobilnál, mely óriási területeket szennyezett el Európában. A katasztrófa által leginkább sújtott területekre még több tízezer évig nem lehet visszaköltözni. A többek között Paks II. építésével is megbízott orosz állami Roszatom vállalat éppen a napokban kezdené tesztelni új projektjét, az úszó atomerőművet, ami súlyosan veszélyezteti az Északi-sarkvidéket.

1986. április 26. óta tudjuk, hogy az atomenergia használata milyen súlyos kockázatokkal jár. A katasztrófa által leginkább sújtott országokban: Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban több száz négyzetkilométernyi terület 32 évvel a baleset után is túl szennyezett ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek, és milliók vannak kitéve továbbra is a nukleáris szennyezésnek.

A Paks II. építésével is megbízott Roszatom azonban újabb kockázatos lépést tervez.

Az orosz állami cég arra készül, hogy a következő hetekben átszállítja a világ legelső, kifejezetten erre a célra tervezett úszó atomerőművét, az Akademik Lomonoszovot Szentpétervárról Murmanszkba. Az előkészületek ott folytatódnak majd: az úszó atomerőművet nukleáris fűtőanyaggal töltik fel, és tesztelésnek vetik alá. Mindezt alig néhány kilométernyi távolságban Murmanszk 300 ezer lakosától. A Roszatom eredetileg azt tervezte, hogy az Akademik Lomonoszovot már Szentpétervár kellős közepén feltölti és teszteli, és úgy szállítja végső helyére. Ezt végül sikerült megakadályoznia a helyi és nemzetközi tiltakozásnak.

A 70 MW kapacitású úszó atomerőművet Murmanszkból így is 5000 kilométeren keresztül vontatnák majd besugárzott üzemanyaggal feltöltve a csukcsföldi kikötővárosba, Pevekbe, ahol a város 5000 fős lakosságát, kikötőjét és szénbányáit látná el árammal. Ráadásul az Akademik Lomonoszov csak az első lenne az úszó atomerőművek flottájában, amelyeket az orosz sarkvidéken állomásoztatnának.

2017. márciusi kép az orosz Roszatom vállalat Akademik Lomonoszov nevű úszó atomerőművéről Szentpétervárban2017. márciusi kép az orosz Roszatom vállalat Akademik Lomonoszov nevű úszó atomerőművéről Szentpétervárban 

Miután a Roszatom nemrég megkapta a felhatalmazást, hogy felügyeljen minden szállítással és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet az Északi tengeri út mentén, ez a lépés előkészítheti a terepet az orosz sarkvidék nyersanyagkészleteinek – a kőolajnak, a földgáznak és a kőszénnek – a kiaknázására. „Gondoljunk csak bele, mennyire őrült ötlet ez: az úszó atomerőművekre tehát azért lenne szükség, hogy biztosítsák az energiát még több klímapusztító fosszilis üzemanyag kitermeléséhez az olvadó északi-sarkvidéki területeken – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. – Az éghajlatváltozással egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között súlyos hazardjáték az Északi-sarkvidéken úszó atomerőműveket működtetni. Egy súlyos baleset emberek millióit veszélyeztetné, és évezredekre tehetné tönkre a tengeri élővilágot.”

 

A világ első hajón úszó atomerőművét, a USS Sturgist vagy MH-1A-t eredetileg nem erre a célra tervezték. A hajó egy régi Liberty osztályú hajó volt, amelyre egy reaktort telepítettek. Nem volt valami sikeres: mindössze 7 éven át üzemelt a Panama-csatorna térségében, ezután leállították, később megrongálódott egy viharban, elraktározták, és 38 évre elfeledkeztek róla. Az erőművet jelenleg az egyesült államokbeli Galvestonban szerelik le.
 

A tengeri atomhasadás is nagyon kockázatos

Nyugtalanságot váltott ki elsősorban Szentpéterváron, hogy az orosz kormány a város szívétől mindössze 2 kilométerre található kikötőben kívánja üzemanyaggal ellátni az ország első és egyetlen úszó atomerőművét. A szovjet kormányzat két balesetet ismert el az 1970-es évekből, jóval az események bekövetkezte után.


Csernobil: 10 ezer év halál

A világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozó blokkot ma már acélkupola zárja le hermetikusan, de csak száz évre. Ma még senki nem tudja, mi lesz ezután, a környékre viszont vagy 10 ezer évig nem térhet vissza ember. 1986. április 26-án robbanás rázta meg a Csernobil és Pripjaty közt fekvő Vlagyimir Iljics Lenin atomerőművet. A 4-es blokkon egy rosszul szervezett, majd a biztonsági szabályok többszörös durva megsértésével végzett kísérlet miatt 1 óra 24 perckor gőzrobbanás történt. Megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe, majd tűz ütött ki, újabb detonációk következtek. Nagy mennyiségű sugárzó anyag jutott a levegőbe.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés