GMO-szabályozás alá kerüljön-e a genomszerkesztés?

2018. június 20. 21:56

GMO-szabályozás alá kerüljön-e a genomszerkesztés?

Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt tett nyilatkozata, amit nem ismételt meg az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt, nagyon gyors lépést váltott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőinél, akik ma Dunaharasztiban elnökségi ülést tartottak.

Nagy Istvánnak az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága előtt tett nyilatkozata, amit nem ismételt meg az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt, nagyon gyors lépést váltott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezetőinél, akik 2018. június 20-án dunaharasztiban elnökségi ülést tartottak.
Az ülés nyílt és zárt (határozathozatali) részből állt. A nyílt részre az alábbi szakértők kaptak felkérést: Gyuricza Csaba (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, NAIK), Darvas Béla (Magyar Ökotoxikológiai Társaság), Roszík Péter (Magyar Biokultúra Szövetség; Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.), Drexler Dóra (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft.), Sági László (MTA ATK Mezőgazdasági Intézet), Cseszlai István (NAK).
A rendezvény Győrffy Balázs és Jakab István érkezése miatt félórás késéssel indult, mivel hét órakor Nagy Istvánnál vettek részt meghallgatáson.

Az első előadásban Gyuricza Csaba arról beszélt, hogy az elnökségtől kapott kétoldalas összefoglalót a maga részéről hibátlannak gondolja. A genomszerkesztés nem eredményez GMO-t, így javasolja, hogy az ne kerüljön a GMO-szabályozás alá. Sokféle ’nemzetközi ígéret’ hangzott el részéről és a NAK elnökségét Gödöllőre és Szegedre hívta meg, hogy a hazai munkásságot bemutassa.
Ne feledjük a hazai mezőgazdasági géntechnológia semmilyen említésre méltó fajtacsoportot nem tett le a mezőgazdasági gyakorlat asztalára, sőt a támogatási rendszer szerény keretei miatt ennek esélye még géntechnológusok szerint is nulla. Min alapul vajon a dolgok optimista szemlélete? Nem született a genomszerkesztés ügyében uniós döntés, sőt a Curia döntése is később várható.

Hová rohanunk a genomszerkesztés (az anyagok ’precíziós nemesítésről’ beszélnek) megértése nélkül?

A következő előadást Darvas Béla tartotta és előadásában arról beszélt, hogy a genomszerkesztést is géntechnológiai módszerekkel végzik, így a független kutatókat tömörítő ENSSER és az ökogazdákat képviselő IFOAM állásfoglalásai szerint is a GMO-szabályozás alá kell, hogy tartozzon. A magyar géntörvény és a büntető törvény is ’géntechnológiával módosított’ szervezetekre vonatkozik, vagyis a genomszerkesztésre most is kiterjed a hatáskörük. Az előadás pdf-változata az alábbi linken található.

Roszík Péter az ökológiai termesztők álláspontját mondta el, amely az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) véleményével azonos. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánknak egy döntése lehet a kérdésben – ahogy azt korábban Heszky László vagy †Balla László is megfogalmazták –, mert amennyiben kibocsát módosított szervezetet a környezetbe, akkor azt már nem vonhatjuk később vissza. Álláspontját Drexler Dóra megerősítette. Gyuricza Csaba – mint a ’nagyon elfoglalt mai menedzserek’ általában az előadása előtt végleg elhagyta a termet.

Sági László előadásában főként az előtte szólókra tett ’érzelmes’ megjegyzésekkel vetette észre magát, bár az előadásban való felkérésben Papp Gergely (NAK) arra kérte az előadókat, hogy ne egymással foglalkozzanak, amit rajta kívül minden előadó betartott. Mindeközben Sági elmulasztotta annak bemutatását, hogy a GMO és a genomszerkesztett növények között mi a lényegi különbség, ami miatt nem kellene, hogy a GMO-szabályozás alá essenek. Ez nem is kevés zavart okozott az elnökség tagjai között.
Cseszlai István Michal Bobek (Court of Justice of the European Union) bíró előterjesztését elemezte, amit tévesen ’állásfoglalásnak’ nevezett. Ezt azonban majd júliusban a Curia fogalmazza meg, és a nevezett előterjesztés elég dodonai ahhoz, hogy pillanatnyilag csak olvasatai legyenek.

Az elnökségi ülés nyílt része ezzel lezárult. Hozzászólni, kérdéseket feltenni nem lehetett, ami merőbben szokatlan ilyen horderejű nemzeti döntésnél, ahol a magyar növénynemesítők, valamint a méhészek is súlyosan érintettek, de véleményük – meghívás hiányában – nem hangozhatott el.
Győrffy Balázs semmilyen erőfeszítést nem tett az álláspontok megbeszélésére, sőt az ott elhangzott tartalom sem nagyon érdekelhette, hiszen kész előterjesztéssel érkezett, amit nem tett nyilvánossá, hanem zárt ülésen (az előadók ezen nem vehettek részt) ismertette az állásponttervezetét, amit közülük előzetesen csak Gyuricza Csaba látott, s komoly meglepetésemre az elnökség tagjai sem. A kétórás zárt ülésen nem született döntés, ami az elnökség tagjainak megosztottságát is jelentheti.

2018. február 19-én Fazekas Sándor adminisztrációja (pontosabban géntechnológiai hatósága) a Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában még annak a véleményének adott hangot, hogy az FM szerint a genomszerkesztés szigorúan a GMO-szabályozás alá tartozik. Az ebben a szellemben márciusban született miniszteri jelentés azonban nem vált nyilvános anyaggá.

A NAK mostani rendezvényén Nagy István májusi nyilatkozata alapján Fazekas Sándor elképzelésével ellentétes folyamat indulhatott el. Egy meghívóból időközben kiderült, hogy a NAK, a Vetőmag Szövetség, az MTA, az EuropaBio és az USDA mellett szponzora egy szeptemberi, az MTA épületében tartandó genomszerkesztési konferenciának. Nem meglepő fordulat ez?
Mi változott ezen a tudományterületen 2018. március és május között? Szakmailag bizonyosan semmi, így a változtatásra vonatkozó rohamtempó okaként találgatások indultak el.
Mit keres az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának támogatása egy magyarországi, nem igazán kiemelkedő jelentőségű rendezvényen?
Darvas Béla




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés