Magyarország veszélyes, szennyezett területei

2018. június 25. 20:12

Magyarország veszélyes, szennyezett területei

Magyarországon 35 000 potenciálisan szennyezett területet találtak az ezredfordulóig. Ezekből csak kb. 600 területen történtek kármentesítési intézkedések, és az egészségünkre kockázatot jelentő tevékenységek és események sora nem zárult le. Íme a legsúlyosabb ismert pénznyelő szennyezések.

A National Geographic jövőnk zálogai cikksorozatának legutóbbi része arra keresi a választ, miért vagyunk negatív rekorderek az egészségügyi statisztikákban.

Beláthatatlan közterhek és helyrehozhatatlan károk árán szerzett zsebpénz

Hazánkban a felelősség nehezen nyomon követhető. Végrehajtási rendelet hiányában a jogszabályok nem védik meg a közvagyont a hulladék-elhelyezésből és a más országokban nem szívesen látott, a magyar tájat elcsúfító, kockázatos tevékenységeket importáló vállalkozókkal szemben.  Gyakorlatilag a legkifinomultabb csalási mechanizmussal állunk szemben. A „hulladékot pénzre váltó" magánszemélyek a jogi kiskapukat kihasználva néhány százmillió forintos haszonra tesznek szert, míg olyan károkat okoznak, amelyeket esetenként többmilliárd forintért kell majd az adófizetők pénzén helyrehozni.

Ha egyszerűsíteni akarjuk a képet, úgy is mondhatnánk, közpénzt lopnak el.

Amennyiben adott jogi személyiség földjén végzik a tevékenységet, például a telektulajdonosok hiányos ismereteit kihasználva, úgy tőlük, amennyiben az önkormányzatra hárul a kármentesítés terhe, úgy a településtől, amennyiben az államra száll a teher, úgy az országtól. A volumenek és a kármentesítési költségek mértéke azonban általában oda vezet, hogy a költségek a közösséget terhelik, mert nincs az a helyi gazdasági szereplő, aki állni tudná azokat. Amennyiben a kockázatok elhárítására nem áll rendelkezésre azonnal felhasználható keret, a csalók haszonszerzési tevékenysége a közösség egészségét károsítja, amennyiben a kármentesítés megkezdődhet, a közvagyont csökkenti. Az egész jelenség olyan, mintha a kevesek belenyúlnának a többség pénztárcájába, a pénz jelentős része kiszóródna a padlóra, így csak egy részét vihetnék magukkal, de közben mellesleg kárt is tennének az áldozatok testi épségében és még láthatatlanok is maradhatnak.

Egyértelművé vált, hogy a szennyező fizet elve alól a károkozók meg tudnak menekülni az utóbbi évtizedek jogszabályi környezetében, és az is, hogy nincs elég pénz az államra maradt katasztrófahelyszínek kármentesítésére. 1000 milliárd forintra volna szükség a Magyarországon jelenleg ismert, egészségügyi kockázatot és közvetlen veszélyt jelentő károk enyhítésére. Eközben a kármentesítési közbeszerzések száma csökkenő tendenciát mutat (Varga 2017). Ezért rendkívül sürgető a megelőzést elősegítő jogi háttér lefektetése.

Folytatás: Hogyan jutottunk el idáig?




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés