Orosz parancsra elsumákolnák a paksi beruházás adatait is

2018. június 29. 22:11

Orosz parancsra elsumákolnák a paksi beruházás adatait is

A paksi atomerőmű beruházás adatainak megismerését is korlátozhatja az a csomag, amit a tervek szerint az őszi ülésszakon tárgyal majd a parlament. Orosz kapcsolat: lojalitásért üzlet.

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részleteiről a parlament honlapján találni tájékoztatót. A módosító csomag egyik célja "a nukleáris létesítménnyel összefüggő engedélyezési eljárásokban szereplő adatok nyilvánosságra hozatalára (közadatigénylés teljesítésére) vonatkozó szabályok szigorítása". Ezt nehéz másképpen értelmezni, minthogy az új paksi blokkok megépítésével összefüggő adatok eltitkolására készül a kormány.

Süli János, a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter június közepén beszélt arról egy pécsi konferencián, hogy az oroszok miatt nem lehet nyilvánosságra hozni az információkat. "Azért nem tudjuk a dokumentációk széles körét pillanatnyilag nyilvánosságra hozni, mert az az orosz fél érdekeit sértené" - mondta Süli, azzal kiegészítve, hogy jelenleg is zajlanak az erre vonatkozó perek.

Nem kizárt, hogy erre felkészülve döntött úgy a kormány, benyújtja az adatok megismerését szigorító javaslatot a parlamentnek. Az "oroszok", a kivitelezésben, illetve hitelezésben közreműködő oroszországi cégeket jelentik. A jövő évi költségvetésben egyébként 106 milliárd forintot különítenek el a paksi beruházásra, a pénz tőkeemelésre kell. Mint az mfor már közölte, a beruházásra szánt orosz hitelkeretből tavasszal nem hívott le részösszeget a magyar fél, ami azt jelzi, nem olyan ütemben halad a projekt, mint tervezték - írta ma az MFOR.HU. 
 

Orosz kapcsolat: lojalitásért üzlet

Minta lehet-e, szabad-e követendő példaként állítani Magyarország elé a Putyin vezette államot? A kormányzati törekvések ebbe az irányba is mutatnak, a kutatók óva intenek ettől.

Minél nagyobb Oroszország részesedése egy adott állam gazdaságából, az annál sérülékenyebb az orosz politikai befolyással szemben - állapította meg a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja egy tanulmányában. Ennek a megállapításnak a megerősítéseként a Transparency International is megjegyezte, hogy hazánk korrupciós indexe már most is kimagasló. Ha ezt a két véleményt összevetjük azzal, hogy Orbán Viktor kormányfő és körének az elkövetkező évek egyik legjelentősebb, összességében 12,5 milliárd eurós hazai beruházása, a paksi új atomerőművi blokkok bővítése csak akkor éri meg, ha a valóban megvalósul az a 40 százalékos - értékalapú - hazai részesedés, amelyet "válogatott" a magyar beszállító cégeknek szánnak, érdekes megvilágításba kerül a gigaberuházás. Ennek fejében ugyanis Oroszország nem magyar termékeket vagy terményeket vár - a hitel ütemszerű teljesítése mellett - hanem azt is, hogy a magyar kormány fenntartás nélküli politikai lojalitást is tanúsítson Vlagyimir Putyin elnök hazája iránt. A beruházó Roszatom ebben a tekintetben aligha számít önálló döntéshozónak, mivel állami tulajdonban van. Viszont Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó, a miniszterelnök közeli barátja - úgyis, mint "szakmabeli", a Mátrai Erőmű meghatározó tulajdonosa - biztos, hogy részt kap a paksi bővítési beruházásából. Addig is míg az építkezés elindul, az oligarcha érdekeltségébe tartozó egyik cég már jelentős állami munkát kapott a püspökszilágyi radioaktívhulladék-temetőnél.

A paksi beruházás ellenére a két ország közötti gazdasági kapcsolatok eltörpülnek amellett, amit Magyarország az uniós tagállamokkal lebonyolít. Ezért fellengzősnek hangzott Orbán Viktornak az a kijelentése, hogy a „magyar—orosz gazdasági, kereskedelmi együttműködés újra a sikerekről szól.” Ez a lista viszont elég szűk: Pakson kívül mindössze a 3-as metró kocsijainak a felújítása, egy orosz érdekeltségű bank jelenléte, néhány energetikai cég megtelepedése van rajta. Az egyéb gazdasági kapcsolatok Oroszország ukrajnai beavatkozása, a Krím-félsziget elcsatolása nyomán alkalmazott gazdasági szankciók miatt gyakorlatilag szünetelnek. A különböző tendereken induló magyar vállalkozások pedig egyre kevésbé tudnak helytállni a nyugat-európai és amerikai modern termékekkel folytatott versenyben.
Folytatás a Népszaván >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés