Hová tűnik az abroncsról lekopott gumi?

2018. június 30. 8:58

Hová tűnik az abroncsról lekopott gumi?

Szinte láthatatlan, de komoly problémát igyekszik tisztázni a Continental egy kutatócsoporthoz társulva: hová kerülnek a szinte észrevehetetlen módon fogyatkozó abroncsok apró maradványai, egyáltalán mik befolyásolják pontosan a kopást?

Az abroncsok kopásáról legelőször talán a megfelelő profilmélység jut eszünkbe, a környezetvédelem kevésbé. Márpedig a barázdák egyre kisebbé válása rendkívül apró részecskék környezetbe jutását jelentik, amik a globális autóállományra értelmezve már komoly környezetterhelést jelentenek. Erről a nehezen vizsgálható jelenségről szeretnének pontosabb képet kapni 2020-ig német kutatók, akiknek projektjéhez az autógumi gyártó mullti is társult.

Annak ellenére, hogy nagyjából sejthető útjuk, az apró abroncsdarabkák problémáját eddig nem vizsgálták átfogóan.

A lekopott réteg maradványai nem maradnak az útfelületen, a forgalom és a szél tovább mozgatja azokat, a nagyvárosokban tovább növelve a gyakran amúgy sem épp rózsás légszennyezést. A kutatást kezdeményező berlini vízművek vezetője elmondta, idővel a részecskéket az eső bemossa a szennyvízcsatornába vagy az út környezetébe.

A környezet szempontjából ez a leginkább kritikus pont, hiszen az abroncs mikrodarabkáit magával sodró esővizet gyakran közvetlenül természetes vizekbe vezetik vissza. Valamivel kedvezőbb, mikor a vegyes vízgyűjtőrendszerekben az esővizet együtt kezelik az ingatlanokból érkező szennyvízzel, így azt is tisztítják: ez esetben például a mikroműanyagok 99 százaléka a szennyvíziszapban végzi.

Akárhogy is, a gumikopás még így is hatalmas szennyezést jelent: egy, a német autópályákat kutató szervezet 2010-es becslése szerint évente 111 ezer tonna abroncsszármazék kerül az utakra. Ráadásul az közel sem csak gumi, hiszen az abroncsok műanyagszármazékokat és fémeket is tartalmaznak. A pontosabb kép érdekében a projekt során forgalmas útszakaszokon és kereszteződésekben mintagyűjtő kosarakat helyeznek el.

Az autopro szerint a Continental a projektben a különböző kopási körülményeket vizsgálja majd, illetve lehetőséget biztosít a projektben részt vevők tesztjeinek végrehajtására. A beszállító közlése szerint ugyanakkor kénytelenek vagyunk a kompromisszumot kötni a biztonság érdekében, hiszen még a végletekig optimalizált abroncsoknál sem küszöbölhető ki a részecskekibocsátás.

Jó hír, hogy e téren senki sem eszköztelen, hiszen a nyugodt vezetési stílussal kímélt abroncsok a lassabb kopáson keresztül nem csak pénztárcánkat, de a környezetet is kevésbé terhelik.


Az igazság a kopott gumik ügyében

Michelin meglepett. A bevezetőben hangsúlyozták, nem akarnak abroncsot reklámozni, így márkanévről, típusról nem fog szó esni. Három kategóriába sorolják a tesztelendő abroncsokat: olcsó gumi, középkategóriás és prémium. Ezen belül lesznek új és kopott abroncsok. Utána kicsit részletesebben kifejtették, hogy 1891-ben, amikor világelsőként megalkották az abroncsról levehető gumit, nem gondolták volna, hogy 2015-ben dolgozóik száma meghaladja majd a 100 ezer főt, és évente több mint 600 millió eurót (185 milliárd Ft) költenek tisztán fejlesztésre, tervezésre. A hosszútávú stratégia csak az lehet, hogy minőségi termékeket kell gyártani, amelyek sokáig biztonságosan működnek, és addig használni, ameddig biztonságos, illetve törvényileg engedélyezett. A forró kása látványos kerülgetése után kimondták, hogy az EU által előírt 1,6 mm-es futófelületmélységet nem szeretnék megemelni 3 mm-re, mint mások.
A totalcar teszte >>>totalcar.hu/magazin/technika/2017/05/16/az_igazsag_kopott_gumi_ugyben/




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés