Legalább egy év haladékot szeretne az MTA

Klubrádió, MTI

2018. július 17. 6:25

Legalább egy év haladékot szeretne az MTA

Ha megmaradna az eddigi kutatástámogatási rendszer, akkor juthatna rá idő, hogy az ebben bejelentett változtatásokat alaposan megbeszélje az Akadémia és a kormányzat – mondta a Klubrádióban a Török Ádám. Az MTA főtitkára szerint legkevesebb egy évig még meg kellene őrizni a mostani szisztémát. Orosz példa jutott eszébe az itthoni vitáról.

Időt szeretne nyerni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a kutatási pénzeinek jövő évi átcsoportosításáról zajló vitában – erről beszélt a Klubrádióban Török Ádám. a köztestület főtitkára. Mint mondta, azzal lenne elégedett, ha régi támogatási rendszer visszaállna legalább egy évre, és ez alatt lenne idő az egész ügy alapos megbeszélésére, most ez nem állt rendelkezésre. Az átcsoportosítás lényege, hogy a jövőben a tudományos testület helyett a kormányzat dönthetne az érintett összegek elosztásáról.

Török Ádám szerint ha az eddigi támogatási rendszer nem marad meg, rövid távon sok minden akkor sem változik, ezt Palkovics Imre, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője is megígérte. A kérdés a hosszú táv, az, hogy például öt év múlva milyen helyzetben lesz az MTA. A mostani változásokat ugyanis úgy is értelmezni lehet, hogy az Akadémia mérete, súlya, befolyása lassan elkezd csökkenni, és kérdés, hogy ez hogyan folytatódik.

Az orosz példa

Török Ádám a tudományos világ és a kormányzat közötti vita kapcsán az orosz példát is megemlítette. A kelet-európai országban négy-öt éve a politikai hatalom az ottani akadémia nagyon komoly reformját tervezte, ami messzebb ment volna, mint a jelenlegi magyar elképzelés, de az irányuk ugyanaz volt. Ebből azonban az orosz tudomány és közélet ellenállása nyomán jelentősen visszavettek, ami Török Ádám szerint az orosz politikai rendszerben meglepő fordulat volt. Oroszországban tehát a közvéleménynek mégis volt valami súlya, bár ezt nem azért mondta, hogy optimizmust keltsen, csak megemlítette, hogy ilyen is előfordult – tette hozzá.

Egyáltalán miért Palkovics foglalkozik vele?

Török Ádám arról is beszélt, szerinte koncepcionális kérdés, hogy a kormányzat mennyire ismeri el az alapkutatások jelentőségét, de az is megválaszolandó, hogy egy innovációs minisztériumnak lehet-e feladata az alapkutatások irányítása, ellenőrzése. Kitért rá, hogy az Európai Unió friss innovációs eredménytábláján a magyar helyezés 2010 óta két helyet romlott, lényegében változatlan pontszám mellett, miközben a felmérés készítői a magyar innovációs politikában komoly javítanivalót látnak. Ez pedig felveti, hogy talán nem az innováció világának szereplői, hanem irányítói környékén is lehetne javítanivalót keresni – véli.


Alapkutatási kiskáté

Alapkutatási kiskáté

Az elmúlt hetek tudománypolitikai csörtéi a tudomány függetlenségét eltörlő Orbán-kormány, és a Magyar Tudományos Akadémia között a sajtóban is felhozott sok kérdést. Miben különbözik az alap- és célzott kutatás? Ha az alapkutatások eredményei nemzetközileg is szabadon elérhetők, miért kell nekünk, egy kis és nem túl gazdag országnak ebben részt vennünk? Az MTA elnökének írása.
Az elmúlt hetekben a sajtón keresztül követhettük nyomon, ahogy a kormány elkezdte államosítani, és anyagi önállóságát ellehetetleníti a Magyar Tudományos Akadémiát. Az Orbán- kormány az ötvenes évekre hajazó tudományellenességének egy akadémikus a kulcsfigurája: Palkovics László.


A törvény elfogadása után folytatódhat az egyeztetés

Lovász László, az MTA elnöke az MTI-nek tegnap azt nyilatkozta, a 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések az Akadémia valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium között annak az összegnek a felhasználásáról, amely a tudományos testülettől a tárcához kerülhet át.

Lovász László felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Az Akadémia elnöke szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai, „az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett”.

Palkovics László innovációs technológiai miniszter még július 6-án lapinterjúban azt mondta, a kutatásra szánt források elosztásához meg kell határozni a prioritást élvező területeket. Legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét, nem elfogadható az az érv, hogy „majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része” – fogalmazott a tárcavezető.




Kapcsolódó anyagok Az MTA Lendület-kutatók a tudomány szabadságának likvidálása ellen
Alapkutatási kiskáté

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés