36 milliárd energiahatékonysági forint lóg a levegőben

2019. január 9. 20:50

36 milliárd energiahatékonysági forint lóg a levegőben

Egyelőre kevéssé tudható, miként érné el az Orbán-kabinet a 2030-ra vállalt energiafogyasztás-csökkentést; sőt még az sem látszik, idén mire költik az erre fordítható, a korábbiak többszörösére rúgó keretet.

Még nem ismert ama, harmincmilliárd forintra becsülhető összeg nagy részének sorsa, ami tavaly az ország úgynevezett szén-dioxid-kvótáinak eladásából befolyhatott a költségvetésbe – vélekedett a Népszava megkeresésére Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. Az ország évente körülbelül egyforma mennyiségű, pénzzé tehető szén-dioxid-kvótát kap, ám a termék piaci ára tavaly jelentősen megugrott. Így a korábbi, évi 5-10 milliárdos, lakossági energetikai beruházásokra fordítható keret az elmúlt év során akár a harmincmilliárd közelébe is ugorhatott. Az Orbán-kabinet a vissza nem térítendő lakossági energiahatékonysági – így különösen épületfelújítási - támogatásokat eme keretből állja. Ugyanakkor tavaly a háztartási nagygépek ötmilliárdos forrású programján kívül más lakás-célú akció nem indult.

Szalai Gabriella számára ugyanakkor biztató az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium által tavaly év végén bejelentett, idén induló, kétmilliárdos konvektorcsere-pályázat kapcsán a különböző típusú programok folytatására és a szakmai javaslatok befogadására tett ígéret. Az ügyvezető úgy látja, a 2018-ban újjáalakult energetikai kabinet - mások mellett Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tevékenységének köszönhetően - a korábbiaknál nagyobb mértékben kéri ki szakmai szervezetek véleményét.
A MEHI a tárcánál nemrég alakult energetikai innovációs tanács munkacsoportján keresztül is véleményt formálhat. Ennek keretében - a korábban elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szellemének megfelelően - egy-egy épületgépészeti elem vagy háztartási eszköz cseréjének támogatása helyett minél átfogóbb felújítási programokat szorgalmaznak.
Meglátása szerint az évi több tízmilliárdos keret az eddigieknél jóval nagyobb mozgásteret biztosít. Szalai Gabriella ennek kapcsán üdvözli az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló, december végi határozat több elemét is. A kormány ebben hitet tesz a lakossági fogyasztás hatékonyságának javítása mellett. Meglátása szerint ezzel ismét előtérbe kerülhet a szolgáltatók bevonását célzó uniós kezdeményezés. Így felmerülhet egy fajta közműszámla-alapú, energiamegtakarítással törlesztett szolgáltatói hitel. Ennek kapcsán utalt ama szakmai visszajelzésekre, miszerint immár élénkül az állami Magyar Fejlesztési Bank korábbi évek során visszafogottabb sikernek örvendő kamatmentes programja iránti társasházi érdeklődés. (Ebben szerepet játszhat a lakástakarékpénztári rendszer kivezetése.) Alapvetően üdvözlik a hosszú távon kiszámítható programokat. Ezt javasolják a vissza nem térítendő támogatások kapcsán is, például cseh minta alapján.

Az új energiastratégia keretfeltételeit meghatározó határozat hatékonysági kitételeit még vizsgálják. A vállalások dzsungelében kétségkívül könnyű elveszni. A dokumentum szerint az ország végső energiafelhasználása 2030-ra nem nőne a 2005-ös érték fölé, illetve 8-10 százalékkal csökkentenék a 2030-as, hatékonysági intézkedések nélküli fogyasztási tervet. Szalai Gabriella erre egy fajta első tervezetként tekint, amit a kormány bizonnyal már elküldött Brüsszelbe.

Az idei év a két fél közötti tárgyalásoké. Ennek során a bizottság áttekinti, az összeurópai, 1990-es alapon 32,5 százalékos 2030-as csökkentési célok elérhetőek-e a különböző tagállamok ajánlatai alapján. Ha nem, kétoldalú tárgyalások során igyekeznek az értékeket feltornászni. Ennek nyomán – remélhetőleg ez év végére – megszületnek a tagállamokra lebontott, 2030-ra vonatkozó, kötelező érvényű energiafogyasztás-csökkentési célok.
 

(Az ellentmondó kormányzati nyilatkozatok kapcsán a MEHI korábban rögzítette: a gazdasági növekedés az energiafogyasztás tényleges csökkentése mellett is biztosítható.) A már ma is érvényes energiahatékonysági irányelv végrehajtásában Magyarország egyelőre gyenge teljesítményt mutat. A szervezet tavaly a vállaláshoz képest magasabb 2016-os fogyasztási értékre figyelmeztetett. Ennek kapcsán Magyarország ellen uniós kötelezettségszegési eljárás is zajlik.

Habár a Fidesz-KDNP nemrég több ponton kedvező irányba módosította a hazai hatékonysági szabályokat, nem ismert, ez mennyiben tesz eleget az uniós követeléseknek. Abban, hogy a jövőben évente közzé kell tenni az energiafelújítási tervekkel elmaradó kormányzati intézmények listáját, Szalai Gabriella az eddig is érvényes szabályok betartását illető átláthatóság érvényesülését látja.




Kapcsolódó anyagok Erdőt telepít a magyar állam -- a Balkánon

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés