Hírek

Minek jelölni a génmódosított termékeket?

2018. július 6. 7:02

Minek jelölni a génmódosított termékeket? A jelölés azt a benyomást fogja kelteni, mintha a géntechnológia használatával előállított termék az egészségre vagy a környezetre káros lenne, miközben a tudományos kutatások nem ezt mutatják - írta Hraskó Gábor, a Szkeptikus Társaság elnöke, aki szerint fölösleges a GMO összetevők feltüntetése az élelmiszereken. A Mancs-ba írt cikkére reagált Darvas Béla ökotoxikológus.

Barvas Béla ökotoxikológus Környezetbarát mezőgazdaság  FB oldalán reflektált Hraskó Gábor pár napja a Magyar Narancsban megjelent írására. 
Íme:

Dudits Dénes és társai még csak arról beszélnek (lásd még magyar hangja: Nagy István miniszter), hogy a genomszerkesztést ki kellene venni a GMO-szabályozás alól, amint azt az US FDA tette. Hraskó Gábor viszont – saját ebbéli teljesítmény nélkül is a tudományok és áltudományok biztos kezű ’elválasztója’ – már az európai GMO-jelölést gyalulja.  

„A génmódosítás teljesen biztonságos technológia, de fel kell-e tüntetni egy terméken, ha tartalmaz GMO-összetevőt?”

- Talán azért jelölik, mert a biztonságosság még nem kellően bizonyított. A kérdés is nagyon ügyi-fogyi, hiszen egybemossa a különféle módszerekkel előállított termékeket, ami egy ’főfoglalkozású szkeptikus személyiségnek’ gondot kellene, hogy jelentsen. Később érvel is ilyesmivel az ’aranyrizs’ kapcsán, de a történetének megértésében nem jutott messze. Az ’aranyrizsnek’ nincs megfelelő, elfogadható dokumentációja és enélkül még az US FDA sem tudja engedélyezni. Hovatovább a termesztésre benyújtott változat vitamintermelése is kritikán aluli. A fejlesztők utójainak az engedélyeztetés nem igazán a profilja.

„Teljesen egyértelmű, hogy a GMO kérdés nem csupán a tényekről szól, hanem hitekről, érdekekről, világnézetekről is.”

- Ebben történetesen egyetértünk. A szerző pro-GMO gondolkodása nem szorul magyarázatra, de ez talán magánügy. Hozzáértése viszont kétségbe vonható, így a megszólalása nekem nem világos. Vajon miért nem hagyja azokra az érvelést, akik ezen a területen dolgoznak? Mi a közérdek, ami miatt megszólal?

„A jelölés azt a benyomást fogja kelteni, mintha a géntechnológia használatával előállított termék az egészségre vagy a környezetre káros lenne, miközben a tudományos kutatások nem ezt mutatják.”



Miért jelentené azt? A biotermékeket is jelölik és ott éppenséggel pozitív jelentésűek. Miért nem sikerül a GMO-jelölést pozitív tartalommal megtölteni. Ez nem a fajtatulajdonosok feladata lenne? Tényleg újságírónak kell kisegíteni ezeket az ’elnyomott kis nemzetközi vállalkozásokat’? Nem is kevés bizonyított konkrét ellenérv sorolható fel egy-egy konkrét esetben. Felkészült szkeptikus gondolkodónak ezt nem kellene magyaráznom. Szakirodalmat kell olvasni, és talán tartózkodni a végletes és általánosító minősítésektől.

„Lehetetlen nem észrevenni, hogy a címke-pártiak zömének valódi célja nem az informálás, hanem a géntechnológia alkalmazásának teljes ellehetetlenítése.”


Olvasatok vannak. Allergiások informálása könnyebben belátható talán informatikus számára (főképpen biológus végzettséggel) is. Gondolom az a jog sem vitatható el, hogy muszlimoknak joga van a sertéshús elkerülésére, és akkor már talán az is befogadható, hogy aki nem szeretne módosított összetevőkből álló élelmiszereket venni, neki is legyen esélye. Én ló- és kutyahúst nem szeretnék enni. (Persze, sok minden egyebet sem.)

„Ennek megfelelően ma az EU-n belül minden olyan terméket »GMO« címkével kell ellátni, amelyik akármilyen kis részben genetikailag módosított termékeket tartalmaz. Kivételt csak a kilenc ezrelékes aránynál kisebb GMO tartalmú termékek jelentenek, amennyiben a GMO tartalom nem szándékolt…”

Sőt, biotermékeknél és vetőmagnál ez egy ezrelék (kimutatási határérték), míg GMO-mentes terméknél abszurd módon három. Erről Zászlós Tibor egyesületét kell kérdezni, akit a kormányzat részéről éppen Nagy István segített. Nem gondolom tűzzel-vassal üldözendőnek a jelöléssel történő informálást. Miért van ez ellen egy informatikus? Maradjon a termék-előállító ügye, hogy mivel etet bennünket?

„Vermontban legalábbis meglepő irányt vettek a dolgok. Ott az érintett termékeken viszonylag egyszerű szöveget kellett feltüntetni: »Genetikai módosítással előállított termék«…”. […] „Az eredmény eléggé meglepő volt. A kutatásról szóló június végi cikk szerint az országos trendhez képest a címkézést bevezető Vermontban 19 százalékkal csökkent a GM termékekkel szemben tanúsított bizalmatlanság.”

Nem igazán épületes az effajta – nekem tetszik; nekem nem tetszik típusú – megméretés. Vagyis nincs baj a jelöléssel, a hozzá fűződő tapasztalatok éppen meg is változtathatják az előítéleteinket. Azok pedig vannak, neveltetésünk során szedjük fel ezeket. Ha a terméktulajdonos titkolódzik, akkor az elutasítás nő. Tiszta sor. Közel egy évtizedet dolgoztam GM-kukoricával, de nem alakult ki bennem semmilyen extra félelem. A megkezdett takarmányozási kísérleteink sem hatottak rám másként. Kérdéseim, azért maradtak.

„Tudomásom szerint sem Amerikában, sem az EU-ban nem kell például a sajtok esetében megjelölni, hogy bizony legtöbbjük GM technológia segítségével készült.”

Géntechnológiával termelt oltóanyagról van szó, így nem módosított élőlényről, hanem annak tisztított fehérjetermékéről, ami nagyon más megítélésű.

„Szóval nem is vagyunk igazán GMO-mentes övezet.”

Nem is vitás. Elképesztő mennyiségű GM-szóját szállítunk be az országba, amelyet takarmányozásra használunk. Ebből szennyezés formájában egyik-másik felvágottunkba, kenőmájasunkba és darálthús-konzervünkbe is kerül. A NÉBIH szerint három ezrelék a legmagasabb talált szint, ami nem jelölésköteles.

A cikken így túl vagyok, de a szándékot nem értem. Mi az üzenet és min alapul a gondolatközlés erőfeszítése? Persze, ez is a ’Hamis dilemma’ blogban jelent meg, és abba tökéletesen beleillik, csak nem feltétlenül úgy ahogy a szerző szerette volna.