Az Aarhusi Egyezmény intézményrendszere és gyakorlata

dr.Kalas György Reflex Jogsegélyszolgálat

Reflex

egyéb

Az Aarhusi Egyezmény intézményrendszere és gyakorlata

Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat – a környezeti adatok „minősítetten közérdekű adatok”. Ezekből az alapelvekből indult ki az a nemzetközi Egyezményt – melyet hosszú évek fáradságos munkájának eredményeként 1998-ban írtak alá Aarhusban.

A 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés és a társadalmi részvétel meglévő, „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát („A szárba szökkent Aaarhus”), amelyben értékeltük a honi végrehajtással kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csupán a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná – ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk.

A most elkészült új kiadványunkban rövid áttekintést adunk a mostani „magyar helyzetről”, de a hangsúlyt leginkább az Egyezmény hatályba lépése óta eltelt időben a különböző testületekben folyó munka bemutatására helyezzük.
A kiadvány első része Móra Veronika tanulmányát felhasználva összefoglaljuk az Egyezmény intézményeinek eddigi tevékenységét és eredményeit. Külön értéke, hogy háttérinformációkkal együtt jelennek meg benne a Felek Találkozóin elfogadott döntések, valamint a szakosított testületek, téma- és munkacsoportok jelentései és dokumentumai. Ennek célja „civil szemmel” bemutatni, hogy meddig jutott és milyen kihívásokkal néz szembe a környezeti ügyekben való társadalmi részvétel nemzetközi szabályozása napjainkban.

A második rész a Jogkövetési Bizottság 2004-2008 közötti esetjogából szemezget, a Bizottság által kiadott brosúra feldolgozásával (Trombitás Gábor fordításában). Pontosabban mi csak a Bizottságnak a II. és III. pillérhez kapcsolódó döntéseiből válogattunk - azokból az eljárásokból, melyeket a civil szervezetek a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételéhez, vagy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez kapcsolódó (vélt vagy valós) sérelmeik miatt indítottak.

A fejezet mellékleteként - az EMLA kiadványából bemásolva - adjuk közre a Jogkövetési Bizottság munkáját bemutató részt, a beadványok elkészítéséhez segítséget nyújtó gyakorlati tudnivalókkal és tanulságos jogesettel együtt.

Az Ökotárs Alapítvány támogatásával megjelent kiadvány letöltése: Aarhusi Egyezmény intézményrendszere és gyakorlata (627 KB pdf)


hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés